Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Bikki István–Lakos János: Iratok a katolikus egyházi levéltárak 1951. évi "kettős kezelés"-be vételének történetéhez / 33–46. o.

IRATOK 1. 1951. május 29. A LOK-ban készült feljegyzés a katolikus egyházi levéltárak ügyében Feljegyzés A VKM 29/1950. törvényerejű rendelet alapján valamennyi érseki, püspöki és káptalani levéltárnak a felszabadulás előtti levéltári (irattári) anyagát nemzeti érdekű magánlevéltárrá nyilvánította.

12 E levéltárak végiglátogatása során a múlt hét végén a két következő észrevételt tették a LOK megbízottjai: 1. A kecskeméti levéltár-vezető nem tudott bejutni a kalocsai érseki palotába, mert Budapestről kiküldött bizottság működött az épületben, amely belépését nem engedélyezte. 2. A váci püspöki levéltár csomó-jegyzékelésére. kiküldött 2 előadó viszont az anyag jegyzékelése után megállapította, hogy a püspöki levéltár olyan fontos politikai dokumentumokat tartalmaz, amelyeknek biztonságáról feltétlenül gondoskodni kell. (Pl. 1919. augusztus 22-i püspöki konferencia jegyzőkönyv, melyben a püspöki kar a Tanácsköztársaság bukása után létesült kormánnyal szemben követendő egyházi álláspontot foglalja magában, a püspöki konferencia jegyzőkönyvpi a 2 világháború között, majd a felszabadulás utáni anyagban az Aktio Katolika működésére vonatkozólag 3 iratcsomó, Péteri püspöknek Szpelrnann érsekhez intézett leveleinek fogalmazványa.) Az anyag egy része (régi) gazdasági iratok, viszont teljes rendezetlenségben haloimba-rakva vannak a püspöki palota egyes helyiségeiben elhelyezve. A 29/1950. TVR. a nemzeti érdekűvé nyilvánított magánlevéltárakban lehetővé teszi a kutatást azzal a kikötéssel, hogy a levéltár tulajdonosa megtagadhatja az iratok kiadását, ha az jogos érdekeit sérti. Nem vitás, hogy az új magyar történetírás kutatásai valószínűleg minden esetben sértik az egyház érdekeit. így a kutatás gyakorlatilag nehezen lenne megvalósítható, ugyanakkor bármely pillanatban fennáll annak a veszélye, hogy az iratanyagból további fontos dokumentumokat el lehet nyom nélkül tüntetni. A biztonság érdekében egyedül megvalósítható — tekintettel az anyag nagy mennyiségére — a zár alá vétel volna. A felszabadulás előtti iratanyagra vonatkozólag ezt 29. TVR. rendelet 18. § 4. bekezdése lehetővé is tenné. Az 1945 utáni anyagra azonban a könyvtári [sic!] törvény jogalapot nem tartalmaz. Amennyiben a döntés zár alá helyezés mellett szólna, úgy a foganatosítás előtt feltétlenül meg kellene tárgyalni azt, hogy a zár alá veendő anyaggal mi legyen a további eljárás, különös tekintettel az anyagnak fentebb is jelzett nagy mennyiségére és rendezetlenségére, amely a kezelésit] szer felett megnehezíti. Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb püspökségnél az a tapasztalat, hogy nincsenek tisztában egyrészt azzal, hogy a levéltár történeti szempontból milyen értékeket képvisel, és sok esetben azt sem tudják, hogy milyen anyagot hol lehet megtalálni. Budapest, 1951. május 29.

13 Géppel írt belső feljegyzés, LOK 1951 — 1610 Biz. 14 — 2. 2. 1951. augusztus 13. A LOK felterjesztése a Közoktatásügyi Minisztérium Tudományos Ügyosztályához Közoktatásügyi Minisztérium Szigorúan bizalmas! Tudományos Ügyosztály Budapest A róm. kat. érseki és püspöki levéltárak anyagának hatályosabb védelme ügyében az alábbi újabb javaslatot teszem: Értesülésem szerint az esztergomi prímási és az egri érseki aulában egyaránt van az Állami Egyházügyi Hivatalnak megbízottja, s ezek után feltételezhető, hogy ez a helyzet a többi egyházmegyében is. Szükségesnek tartanám, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottjait utasítsa, hogy a levéltárra fokozott gondot viseljen, s kövessen el mindent annak érdekében, hogy a levéltár és irattár a legrégibb időktől napjainkig terjedően teljes egészében megmaradjon, abból senki semmit szabálytalanul el ne vihessen. 36