Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 2. szám - Gerics József–Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése / 3–14. o.

2. ábra. III. Ottó pénze, Dbg. 936. Schramm, 1983. 351. o. 8. sz. újabban Gedai István is, amikor azt írja: ,,... a dénárt István udvarában a nyugaton nem használt ponctechnikával készítették a XI. század első évtizedeiben és ennek a dénárnak betűformája és készítési módja összevethető az ún. Gizella kereszttel."

9 Gedai fenti állítását körültekintő aggályossággal korrigálta is, amikor kifejtette: „A német területeken működött verdékben a karoling templom orma egyszerű háromszög. Ugyanilyen van a cseh pénzeken is. A Dbg. 1706/a dénár karoling temploma ettől eltér ... Itt a templom ormainak oldalai ívelnek, a sarkokon madárcsőrszerű kihajlás teszi díszesebbé az ábrát. Ez ötvösmunka, nem pedig egy templom ábrázolása." (!)

10 Sokkal erőteljesebben és a valósághoz (közelítő képszerűséggel fogalmazta meg véleményét Győrffy György: ,,.. .a kápolnából a pénzverő palmettaszerűen görbülő vonalakkal egy koronához hasonló építményt alakított ki."

11 A dénár hátlapjának ábráját teljes egyértelműséggel először Kovács László magyarázta és értelmezte 1975-ben: „A dénár két oldalán a király hatalmi felségjelvényeit, a koronát és a lándzsát ábrázoltatta. Ezen éremképeket a királyi megrendelő kívánságára magyar mesterek(?) készítették el a veretek súlyátlagát kivéve a német pénzveréstől függetlenül."

12 Kovács László 1975-ben leírt megállapításával teljes mértékben egyetértve, fel kell tennünk a kérdést: a pénzen ábrázolt korona miért tér el Szent István keresztpántos — vélt vagy valódi — koronájától, melyet corona latina-ként emrlít a szakirodalom? S ez az eltérés csökkentiheti-e Kovács László és tanulnia-; nyunk érvelésének helyességét, igazát? Legutóbb — P. E. Schramm nyomdokait követve — Berghaus állapította meg újból, hogy a német királyok és birodalmi császárok pénzein ábrázolt koronák távolról sem a birodalmi koronával mutatnak hasonlóságot.

13 Az érmék, bullák ábrázolásai azt mindenképpen igazolják — miniatúra-ábrázolásokat most mellőzve —, hogy készítőik több koronatípust örökítettek 'meg, s nagy valószínűséggel jelenthetjük ki: azért, mert több forma is létezett egyidejűleg. III. Ottó pecsétjén az uralkodó baculust tart, koronáján ferde kereszt van. Pénzein, bulláin a lándzsa, sceptrum, a liliommal vagy anélkül is többféle koronatípusnak az ábrázolását láthatjuk. Kutatásaink során a keresztpántos — Schramm meghatározása szerint Bü5