Levéltári Szemle, 40. (1990)

Levéltári Szemle, 40. (1990) 1. szám - Tervezet a magyar levéltárügy újraszabályozására / 8–29. o.

— hasznosítsa a korábbi szabályozások eredményeit, s erősítse meg azok előremutató törekvéseit; — a gazdaságossági szempontok messzemenő figyelembevételével határozza meg a levéltárak több évtizedes elhanyagoltságából, s az általuk őrzött forrásanyag aggasztó fizikai állapotából adódó problémák megoldásának fő irányait. A fenti célok meghatározásakor messzemenően figyelembe vettük a levéltári anyag és a levéltárak.funkciójának társadalmi megítélésében tapasztalható pozitív irányú változásokat. Azt a körülményt, hogy a nemzeti múlt szakszerű feltárásához nélkülözhetetlen levéltári forrásbázis védelméhez és gyarapításához, valamint a kutatási szabadság biztosításához fűződő közérdek egyre szélesebb körben tudatosul. Alapvető kérdések Az újraszabályozás szakmai koncepcióját meghatározó alapvető kérdéseket — a logikai sorrendet követve — az alábbi hat pontban foglaljuk össze. 1. A levéltári anyag fogalma A törvény — a hatályos jogszabályokban olvasható fogalmi meghatározásokkal szakítva — a levéltárat nem mint intézményt, hanem mint irategyüttest definiálja. Kimondja, hogy a levéltár mint irategyüttes az irattári anyag válogatásával jön létre. Ehhez kapcsolódóan meghatározza az irattári anyag fogalmát és az irat alaki ismérveit. — Irattári anyagnak tekinti a bármely természetes vagy jogi személy tevékenysége során létrejött (általa keletkezett vagy hozzá érkezett) és rendeltetésszerűen nála maradó iratokat. — Alaki szempontból iratnak minősíti a bármilyen anyagon, alakban és bármely eszköz felhasználásával készült szöveget, számadatsort, térképet és tervrajzot. Ilyen értelemben az irattári anyag fogalmi körébe tartozik a bármely eljárással készült kép- és hangfelvétel is, ha iratot helyettesít vagy irat mellékletét képezi. A fentiekből következően a törvény a jogi személyek irattári anyagának azt a részét, amely a létrehozó napi működése szempontjából már elvesztette aktualitását, de egy adott korszakra, tényre, eseményre, jelenségre vonatkozóan maradandó értékű adatokat tartalmaz, továbbá a magánszemélyek történeti értékű irathagyatékát tekinti levéltári anyagnak. Kiemeli azt a körülményt, hogy irattári eredetéből adódóan a levéltári anyag egyedi, semmi mással nem helyettesíthető, ugyanakkor tartalmilag szervesen összefüggő dokumentumokból áll. Ezek összessége: — a nemzeti múlt megismerésének, tudományos feltárásának elsődleges forrásául szolgál; — a törvényhozás, az igazgatás, a jogszolgáltatás és gazdaság, valamint a tudomány egésze számára nélkülözhetetlen információkat tartalmaz; — esetenként a természetes és jogi személyek különböző jogviszonyainak igazolására is használható. Javaslatunk így abban is eltér a jelenlegi jogszabálytól, hogy nem keletkezésétől, 'hanem ügyviteli funkciójának megszűnésétől kezdve tekinti levéltári anyagnak az irattári dokumentumot. Emellett igyekszik elkerülni, hogy a „tör9