Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - KILÁTÓ - Cova, Ugo: A Trieszti Állami Levéltár (L'Archivio di Stato di Trieste) / 70–77. o.

szűnt szervek levéltári anyagát. Ily módon a levéltár szobáinak és folyosóinak teljes kihasználása után az elhelyezési lehetőségek gyakorlatilag kimerültek. A város német, majd jugoszláv megszállása a II. világháború alatt csak igen kismértékű pusztulást, illetve károsodást okozott a Trieszti Állami Levéltár iratanyagában. A háború befejezését követően Olaszországnak Velence-tartományi területei nagy részét át kellett engednie Jugoszláviának, beleértve Isztriát, Fiumét és a Karsztot. Ennek következtében, és a Jugoszláviával kötött békeszerződés végrehajtása során 1961-ben néhány, ez ideig a Trieszti Állami Levéltárban őrzött fondot átadtak a proveniencia elvének figyelembevételével. A legfontosabb ezek közül a francia császárság Ljubljanában székelő Illir Tartományi Kormányzóságának levéltára volt. A többi fond lényegében a megszűnt osztrák kormányzat kisebb állami szerveinek levéltára, melyek a jugoszláv fennhatóság alá kerülő területeken keletkeztek. Az átadott fondok iratanyaga mikrofilmre került. Miután túljutott a levéltári anyag felkutatásának időszakán és elmúlt az idegen megszállás kritikus időszaka (a német és jugoszláv megszállás után, 1945 és 1954 között angol—amerikai megszállás következett), vállalkozott a Trieszti Állami Levéltár az ott őrzött számos levéltári fond rendezési munkálataira. Az intézmény elhelyezése a város szívében, központi fekvésénél fogva kedvező volt, azonban hamar kiütköztek az épület eltérő eredeti rendeltetéséből fakadó hiányosságok. (Itt volt már a Cs. Kir. Helytartóság hivatala is.) Az épület beosztása nem volt megfelelő, a raktári férőhelyek kimerültek, s ugyanakkor további levéltári anyagok beszállítására kellett felkészülni. így történt, hogy a város egy peremkerületében új épületet emeltek, kizárólag a Trieszti Állami Levéltár hivatali, szolgálati helyiségeinek és raktárainak elhelyezésére. A levéltár jól megközelíthető a városközpontból és a főbb közlekedési utak felől. A kiválasztott terület elhelyezkedése folytán alkalmas más közhivatalok számára is. A szabad terület elég nemcsak az építkezéshez, hanem autóparkoló és a hivatalok hátsó frontján egy zöld sáv kialakításához is. A be nem épített területeket a levéltári raktárak jövőbeni bővítésére szánták. Az ipari létesítményektől és a városközpont nagy forgalmától való távolság — azon felül, hogy a város éghajlata meglehetősen jó — biztosítja a kedvező légköri viszonyokat a levéltári anyag jó konzerválásához, speciális klímaberendezések nélkül is. 1968 novemberében nyitotta meg kapuit a jelenlegi Trieszti Állami Levéltár. Az épület két különálló, de egymással összekötött szárnyra oszlik. Az egyikben találhatók a levéltári raktárak és a könyvanyag, a másikban a kutató- és dolgozószobák. Ugyanitt helyezkednek el a további szolgáltatások számára épült helyiségek, mint a reprográfiai osztály helyiségei, a rendezőszobák, egy konferencia- és kiállítóterem és egy előadóterem a levéltárhoz tartozó Levéltári Paleográfiai és Diplomatikai Iskola (Scuola di Archivistica, Paleograjia e Diplomatica) számára. A levéltár épületében kaptak helyet a Friaul-Velence Tartományi (Friuli-Venezia Giulia) Levéltári Főfelügyelőség hivatalai. Ez a szerv független az állami levéltártól, de egyazon minisztérium alá tartoznak. A főfelügyelőség felügyeletet lát el és vizsgálatokat is folytat a (nem állami) közintézmények vagy a magán (természetes vagy jogi személyek) irattáraiban. 2. A jelenleg érvényben levő olasz törvények alapján az állami levéltárak és a levéltári főfelügyelőségek 1975-től a római Kulturális és Környezetvédelmi Minisztériumhoz (Ministero per i Béni Culturali e Ambientali) tartoznak. Beilleszkednek egy központosított típusú közigazgatási rendszerbe, melyet az olasz állam még a múlt században vett át, követve a napóleoni közigazgatási modellt. Valamennyi olasz megye saját állami levéltárral rendelkezik. (Több, mint 71