Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - KILÁTÓ - Cova, Ugo: A Trieszti Állami Levéltár (L'Archivio di Stato di Trieste) / 70–77. o.

száz van az országban.) Feladatuk az állami szervek levéltárainak és a különböző okokból átadott köz- és magánlevéltáraknak az őrzése. Az állami levéltárak kötelessége az ott őrzött iratanyag kutathatóságának biztosítása, az anyag rendezése, segédletekkel való ellátása, és a referensszolgálat biztosítása. További feladatuk, hogy ellenőrizzék a megyében levő állami szervek irattárainak helyes kezelését, és hogy különleges felügyeleti bizottságok segítségével előkészítsék a felesleges ügyiratok selejtezésiét. Tizenhét állami levéltár amellett működik — a törvények előírása szerint — levéltári paleográfiai és diplomatikai iskola. Ezek különböző levéltári és diplomatikai hagyományokat képviselnek, s elhelyezkedésüket még a politikai egység létrejötte előtti ola-sz államok ősi határai szabják meg. A Trieszti Állami Levéltár felállítása annak a különleges helyzetnek az elismerése, melyben Trieszt több mint öt évszázadig volt, beékelődve a Habsburg-monarchia történelmi struktúrájába. Rómában működik továbbá az Állami Központi Levéltár, melynek feladata a minisztériumok és más központi állami szervek levéltárainak őrzése. Csak az Országgyűlés, a Külügy- és a Hadügyminisztérium rendelkezik önálló levéltárral. Az állami levéltárakhoz képest jóval kevesebb a fent említett levéltári főfelügyelőségek száma, melyek területi illetékessége általában a tartományok teljes közigazgatási egységére terjed ki. 3. Rátérve a Trieszti Állami Levéltár sajátosságainak ismertetésére elmondhatjuk, hogy a jelenlegi Trieszt megye keretei között a levéltár ellátja kulturális és jogi feladatait. Jelenlegi — majdnem minden oldalról Jugoszlávia által határolt — területe jóval kisebb, mint az osztrák Tengermellék volt :1918-ig, vagy akár Trieszt megye volt a két világháború között. Ebből következik, hogy a levéltárban őrzött iratanyag nemcsak a jelenlegi megye területére vonatkozik, hanem mindazon körzetekre, melyek az elmúlt évszázadokban Trieszthez tartoztak, és így vonatkozik a mainál jóval tágabb területeket igazgató megyei és tartományi székhelyekre is. Meg kell állapítanom, hogy ennek az Adriaitengerparti városnak, mint a Tengermellék fővárosának, majdnem teljes iratanyaga megtalálható Triesztben. Az iratok a különböző osztrák állami szervek működését dokumentálják a XVIII. század első felétől a Habsburg-monarchia [felbomlásáig. Olyan állami hatóságok levéltári fOndjairól van tehát szó, melyeket VI. Károly és Mária Terézia idejében egy szerves egységbe beillesztve modern minták szerint alakítottak ki. Korábban Trieszt önálló városállam volt, melynek igazgatását és felügyeletét 1382-től — mikor a város önként alárendelte magát a Habsburg-háznak — Ausztria főhercege által kinevezett katonai és polgári vezető (capitano militare e civile) látta el. A trieszti városállam egészen Mária Terézia koráig az 1550-ben jóváhagyott városi statútumokban előírt szervezeti felépítés alapján működött, visszatükrözve a szabad olasz középkori városállamok igen eltérő intézményrendszerét, tehát a dunai—balkán területek sajátosságait.

5 A császárság által kinevezett városkapitány működésére vonatkozó iratanyag némely töredéke a XVII. századtól megtalálható a Kereskedelmi Ügyigazgatóság (Intendenza Commerciale 1748—'1776) levéltári fondjában. Általában azonban az Ügyigazgatóság felállítását megelőző évekre vonatkozó forrásokat, így az újra létrehozott osztrák Tengermelléket igazgató első, a modern trieszti állam fennmaradt hivatali iratait is — melyek nem állami, hanem városi provenienciájúak — nem a Trieszti Állami Levéltár, hanem a Trieszti Városi Könyvtár (Biblioteca Civica del Comune di Trieste) őrzi. Ez a helyzet, amely a XIX. században alakult ki, s amely Pietro Kandler (1804—1872) trieszti tör72