Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - KILÁTÓ - Körmendy Lajos–Lakos János: A XI. Nemzetközi Levéltári Kongresszusról / 57–69. o.

nára vetítve közvetítették a montreali városi vezetők üdvözletét és meghívását a következő kongresszusra. (A kongresszusi előadások hozzáférhetők az Országos Levéltár Központi Könyvtárában. 1989-ben megjelennek az „Archivum" c. nemzetközi levéltári folyóiratban.) JEGYZETEK 1 Paule Rene-Bazin: Neuartiges Archivgut. Grundlagen: Entstehung und Archivie­rung. 2 Az írásban is közzétett korreferátumok: W. Klaue (NDK): Audiovisuelle Überliefrungen als Archivgut. C. Rhoads (Nagy-Britannia): Hörfunk- und Fernsehproduktionen als Archivgut. T. Huskamp Peterson (USA): Grundsátze und Praxis bei der Archivierung ma­schinenlesbarer Unterlagen. M. í. Burmova-Velcseva—J. S. Krajcseva (Bulgária): Mikroformen als Archivgut. S. Mbaye (Szenegál): Mündliche Überlieferungen als Archivgut. J. P. Wallott (Kanada): Einbeziehung neuartigen Archivguts in herkömmliche Archive oder Errichtung von Spezialarchiven. 3 Feodor M. Waganov: Die Erhaltung neuartigen Archivguts. 4 A korreferátumok: E. Turner (Sierra Leone): Besondere Probleme in tropischen Lándern. F. Zizhi (Kína): Entscheidungen über die Anwendung technischer Systeme in Ent­wicklungstlándern. M. P. Mariani Rinaldi (Olaszország): Internationale technische Zusammenarbeit. A. M. de Almeida Camargo (Brazília): Neuartiges Archivgut und die Ausbildung der Archivare. R. K. Perti (India): Die Personalplanung in Archíven — Gegenwártiger Stand und Handlungsbedarf. 5 Eric Ketelaar: La mise en oeuvre des nouvelles arehives. 6 A korreferátumok: J. Pieyns (Belgium): Méthodes de classement et nouvelles arehives. J. Herstad (Norvégia): Le coűt et le f inancement de la recherche. P. Bücher (NSZK): Les questions de droit dans la communication et la repro­duction des arehives. G. Granström (Svédország): Problémes juridiques d' accés aux arehives inf orma­tiques. P. Gonzalez (Spanyolország): Des salles de lecture sans papier? 7 A szerző hagyományos levéltári anyagnak tekinti a mikrofilmet is. Körmendy Lajos—Lakos János FÜGGELÉK* NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI TANÁCS A Nemzetközi Levéltári Tanács (International Council on Arehives, a továbbiakban ICA) az egyetlen olyan, a világ egészét átfogó nem kormányzati szervezet, amely a le­véltárak és a levéltárosok érdekeit képviseli. Alapítására az UNESCO 1948-ban össze­hívott tanácskozásán került sor, hivatalosan az 1950-ben Párizsban megtartott I. Nem­zetközi Levéltári Kongresszuson jött létre. Az ICA az UNESCO^ban A kategóriájú konzultatív és társult szervezeti tagság­gal rendelkezik. A közös érdekeket szolgáló programok és munkatervek megvalósítása során tevékenyen együttműködik kormányközi és egyéb nem kormányzati szerve­zetekkel. Az ICA céljai Az ICA fő célja, hogy minden eszközzel támogassa és erősítse az emberiség levél­tári örökségének megőrzését és használatát. Törekvései kiterjednek a levéltárigazgatás * Fordította: Künstler Ferenc 67

Next

/
Thumbnails
Contents