Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - KILÁTÓ - Körmendy Lajos–Lakos János: A XI. Nemzetközi Levéltári Kongresszusról / 57–69. o.

és iratkezelés általános aspektusaira, a szákképzés előmozdítására, a levéltári elmélet és gyakorlat tanulmányozására, a szakmai normák fejlesztésére és elterjesztésére, valamint a harmadik világ levéltárfejlesztésének átfogó problémakörére. Az ICA erőforrásainak jelentős részét fordítja a levéltári infrastruktúra fejlesztésére. A regionális és országos fejlesztési tervek rendszerint az UNESCO-val vagy a fejlett ipari államok (Ausztrália, Kanada, NSZK, Spanyolország, Egyesült Királyság, USA stb.) nemzeti szerveivel és alapítványaival együttműködésben kerülnek végrehajtásra. Az UNESCO égisze alatt az ICA és a IFLA [International Federation of Library Associations — Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége] közös programot folytat a levéltári és könyvtári örökség megőrzésére. A fejlődő országok számára az UNESCO és az ICA nemzetközi mikrofilmező programot készít elő. Az ICA tagsága és szervezeti felépítése Az ICA 1988-ban több mint 140 országból és territóriumból 850 fölötti tagot számlál. A tagság a nemzeti levéltárirányító hatóságokból és országos intézményekből (A kategória), szakmai egyesületekből (B kategória), regionális, helyi és magánintézményekből (C kategória), magánszemélyekbal (D kategória), valamint tiszteletbeli tagakból (E kategória) tevődik össze. Intézményi tag lehet bármely köz- vagy magánintézmény, illetve szervezet, amely kapcsolatban áll a levéltárakkal vagy az iratkezeléssel, valamint bármely szakmai oktatással és képzéssel foglalkozó iskola vagy központ. Egyéni tagként léphet be bármelyik levéltár jelenlegi vagy korábbi (munkatársa. Működésének első 10 évét követően — addig a tagság köre főleg Európára és ÉszaknAmerikára korlátozódott — az ICA tevékenysége fokozatosan kiterjedt az egész világra. Az első regionális csoport megalakulása, vagyis 1968 óta teljesen kiépült a föld valamennyi fejlődő régióját magába foglaló hálózat. Jelenleg 9 regionális csoport munkálkodik a levéltári rendszerek és szolgáltatások fejlődésének előmozdításán, a szakmai követelmények tökéletesítésén és a fejlődő területek együttműködésének támogatásán. (A régiók: Délkelet-Ázsia, Dél- és Nyugat-Ázsia, Kelet- és DélAfrika, Nyugat-Afrika, Közép-Afrika, az arab országok, a Karib-térség, Dél-Amerika, Óceánia.) Szekciók alakultak a levéltári szakmai egyesületek, a nemzetközi szervezetek levéltárosai és a városi levéltárak részére. Bizottságok és imuinkacsoportok foglalkoznak az oktatással és képzéssel, az automatizacioval, a konzerválással, a reprográfiával, az ügyviteli iratokkal, a pecséttannal, az audiio-vizuáilis, a gazdasági, az irodalmi és művészeti levéltárakkal, valamint a levéltárépítéssel és az építészeti dokumentumokkal. Az ICA központi szervei Az ICA irányító testületei a közgyűlés, a végrehajtó bizottság és a büró. A közgyűlés négyévente egyszer, a Nemzetközi Levéltári Kongresszus alkalmával ül össze; irányítja és ellenőrzi a tanács rendeltetésszerű tevékenységét, határozatokat hoz az fclapszabállyal és a hosszú távú politikával kapcsolatban, megválasztja a végrehajtó bizottságot és közvetíti a tagságnak a szakmai ajánlásokat. Az irányítói hatalommal a közgyűlések közötti években a végrehajtó bizottság van felruházva. A testűiét 7 tisztviselőből, a büró tagjaiból, 14 választott tagból, valamint a 9 regionális csoport elnökeiből áll. A büró a végrehajtó bizottság évenkénti összejövetelei között ülésezik abból a célból, hogy segítse a tanács munkáját és felügyelje a Párizsban székelő, a tanács programjait összehangolni hivatott ICA Titkárságának tevékenységét. Tanácskozások Négyévente Nemzetközi Levéltári Kongresszus megrendezésére kerül sor (1984: Bonn, 1988: Párizs, 1992: Montreál), amelyen — szakértők által készített jelentések alapján — a teljes szakmai közösség érdeklődésére leginkább számot tartó, átfogó témákat vitatnák meg. 1954 óta a kongresszusok között a szakma vezetői (az országos levéltárak igazgatói és a nemzeti levéltári egyesületek elnökei) évente találkoznak a Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferenciákon (CITRA), hogy áttekintsék a levéltári politika, módszertan és technika tárgyköreit. (Az 1987-ben Olaszországban, Gardone Riviera-n megtartott konferencia témája az iratvédelmi politika 68