Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - HÍREK - Mervó Zoltánné: Levéltári Napok 1989: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, 1989. május 9–12. / 95–96. o.

útjának feldolgozását és bemutatását a továbbiakban is programunkba iktat­juk. Nagy érdeklődés mellett május 10-én nyitotta meg Gazda László múzeum­igazgató „A levéltár kincsei" című, a Déri Múzeum kiállítótermében rendezett (kiállítást. Első alkalommal vállalkozott levétárunk önálló kiállításra, hogy ez­zel is felhívja a nagyközönség és a diákság figyelmét a levéltárban őrzött fel­becsülhetetlen értékekre. A száz darabból álló kiállítási anyag 1361-től napja­inkig mutatta be gyűjteményünk látványosabb darabjait. Az anyaghoz kiállí­tási vezető is készült. A kiállítás technikai kivitelezésében a múzeum munka­társai voltak segítségünkre. Igény szerint szakkörök és iskolai csoportok szá­mára szakszerű tárlatvezetést biztosítottunk. A Levéltári Napok 1989. évi programja keretében új sorozatot indítottunk „Bemutatjuk" címmel. E sorozatban a kulturális élet helyi kiemelkedő sze­mélyiségeinek bemutatását tervezzük. Ez alkalommal Mesterházy Károlyné, a városi könyvtár igazgatója Csűrös Ferenc debreceni kultúrtanácsnok tevé­kenységét méltatta, aki Zoltai Lajos jellemzése szerint ,,. . . a nemzeti kultú­rának tevékeny s tettvágyó munkása". Nevéhez fűződik 1915-től a közműve­lődési könyvtár megszervezése, az iskolaügy és oktatás, különösen a zenei ok­tatás fejlesztése, napközi otthonok szervezése, a népkonyha üzemeltetése stb. Vidéki rendezvényünknek ezúttal — az 1989 márciusában városi rangot nyert — Balmazújváros adott helyet. A Veres Péter Művelődési Központban „Fejezetek Balmazújváros történetéből" címen három előadás hangzott el. Egyesületi élet Balmazújvároson a Horthy-korszakban címen megtartott elő­adásában Pozsonyi József, a Balmazújvárosi Helytörténeti Múzeum vezetője levéltári kutatások alapján bizonyította, hogy az országos tendenciának meg­felelően elsőként és különösebb procedúra nélkül Balmazújvároson is azok a szervezkedések kaptak zöld utat, melyek a jobboldali radikalizmus felé tere­lődtek. Mervó Zoltánné Balmazújváros iskolakultúrájából a két világháború időszakát vizsgálta s egy eddig ismeretlen dokumentum alapján mutatta be, milyen üldözésnek voltak kitéve azok a pedagógusok, akik Veres Péterrel tartottak kapcsolatot. Major Zoltán László Hajdú megye szociálpolitikájának elemzése kapcsán utalt arra, hogy az alispáni és főispáni hivatalba érkezett panaszos és könyörgő levelek tömege bizonyítja Balmazújváros lakosságának nyomorúságos helyzetét. A munkanélküliség, az ellátatlan lakosság élelme­zési gondjainak felszámolása, a járványos betegségek elleni küzdelem meg­oldhatatlan feladatot jelentett a hatóságok számára. Régi ígéret beváltása valósult meg a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár bemutatásával. A házigazda, Kormos László igazgató az érdeklődők előtt ismertette a levéltár kialakulásának főbb állomásait. Kiemelte Sinai Miklós és Budai Ézsaiás szerepét e munkában. Az 1567-től rendelkezésre álló gazdag gyűjteményben az eligazodást mutatók és a levéltár fondjegyzéke se­gíti. Az előadás után a jelenlévők megtekintették a levéltár mintaszerűen ren­dezett raktárait, majd rendezvénysorozatunk a kialakult hagyományoknak megfelelően a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága Honismereti és Helytörténeti Bizottsága ülésével zárult. Mervó Zoltánné 96

Next

/
Thumbnails
Contents