Levéltári Szemle, 39. (1989)
Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - HÍREK - Hudi József: A 3. országos társadalomtörténeti konferencia Salgótarjánban / 87–90. o.
Szili Ferenc vállalkozása a kitűzött célnak igen jól megfelelt. A megye gazdasági életének egy-egy ágát feldolgozó kitűnő munkák eredményei tulajdonképpen a kereskedelem „kohéziójában" váltak életszerűvé és kézzelfoghatóvá. Kötete jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megyéje gazdaságtörténetének szintézisét mielőbb teljeskörűen elvégezhesse. Füzes Miklós A 3. országos társadalomtörténeti konferencia Salgótarjánban 1989. június 15—18. között a salgótarjáni Számviteli Főiskola adott otthont a harmadik országos társadalomtörténeti konferenciának, melyen mintegy százötven, túlnyomórészt fiatal magyar kutató vett részt. A négynapos konferencián közel hatvan előadás hangzott el. Ezek — mint látni fogjuk — bizonyos fokig tükrözik a magyar társadalomtörténet-írás mai állapotát. A konferenciák előtörténete a múlt évtized közepéig nyúlik vissza: 1975 táján merült fel a társadalomtörténet iránt érdeklődő fiatal történészekben az együttműködés gondolata. Az első „műhely" a KSH-ban alakult ki Benda Gyula, Faragó Tamás és Tóth Zoltán kezdeményezésére. 1 Az „önképzőköri" összejöveteleken munkabeszámolókat, hazai és nemzetközi társadalomelméleti koncepciókat vitattak meg, közös kutatási terv kidolgozására azonban már nem futotta erejükből. A csoport felbomlása után a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszékén 1982 tavaszán megalakult „vitakör" folytatta a megkezdett munkát: a szeminárium jellegű népes vitadélutánokon számos magyar és európai társadalomtörténeti kérdést elemeztek, referáltak a kutatási eredményekről, tudósi életművekről, történetírói irányzatokról, történelem- és társadalomelméleti problémákról. A baráti eszmecserék, műhelyviták vezettek el 1986 szeptember végén a Salgótarjánban megtartott első társadalomtörténeti konferenciához, amelynek fő célja az volt, hogy „körképet adjon a 18—20. századi társadalomtörténeti kutatás helyzetéről, alkalmazott módszereiről, a szóba jöhető források köréről, valamint a leginkább kutatott területekről." A szervezési teendőket akkor is, most is, a Nógrád Megyei Levéltár vállalta magára. A „Rendi társadalom — polgári társadalom" főcímet viselő rendezvény legfőbb értelme sokak egybehangzó véleménye szerint az volt, hogy megtette, amire a tudománypolitika évtizedeken át képtelen volt: összehozta az egymástól elszigetelten dolgozó kutatókat (történészeket, levéltárosokat, szociológusokat, politológusokat, néprajzosokat stb.), s lehetőséget teremtett arra, hogy az azonos vagy hasonló témával foglalkozók összehangolják munkájukat. A 6 szekcióban elhangzott, s 1987 óta kötetben is hozzáférhető 50 előadás tudományos haszna sem lebecsülendő: az itt bemutatott kutatási irányok, módszerek az elmúlt években ösztönzőleg hatottak történetírásunkra. 2 Az önképzőkörtől, alkalmi összejövetelektől meglehetősen hosszú utat kel87