Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 4. szám - Hargittai Emil: Katonai egyházi szervezetek iratanyaga a Hadtörténelmi Levéltárban / 32–43. o.

testáns egyházközségekből érkezett kérvények, anyakönyvi kivonatok és erkölcsi bizonyítványok.

7 Az anyag tartalmilag állami és egyházi rendeleteket, körleveleket, hivatalos és magánlevelezést, kérelmeket és anyakönyvi kivonatokat foglal magába. A lelkészetek iratkezelésére 1844-ig a dátum szerinti, utána pedig a vegyes lerakás volt a jellemző. A vegyes lerakásnál az iratokat egyenként, vagy pedig egy tárgykörhöz tartozó fasciculusokban (pl. Fasciculus pro anno 1846. Nro. 10.) vették nyilvántartásba. Ezekből az évekből segédkönyvek nem maradtak, az előbbi megállapítás az iratokon lévő kezelési jelekből adódott. Ezt a rendszert bonyolítja az is, hogy a fennmaradt rendeletek értelmezése szerint, a katonai lelkészetek ügyforgalmi nyilvántartása — amennyiben volt — nem kapcsolódott a csapat nyilvántartási rendszeréhez. Az iratok formai tartalmára sem voltak egységes előírások, szabályozók. Amikor az 1800-as évek elején megjelentek az egységesített és központi kidolgozású formák, általános bevezetésüket sokszor akadályozta a technikai felkészületlenség. A szabványok bevezetése általában előbb történt meg mint a tárgyi feltételek megteremtése. Példa erre az 1836-ban bevezetett „National und Conduitte Liste" (származási és minősítési lap), amely nyomtatványként egy évvel később jelent meg. A fond anyagát a keletkezés rendjében, ezen belül tárgyi csoportok szerint (rendeletek, körlevelek, hivatalos és magánlevelezések, bizonyítványok, anyakönyvi kivonatok) rendeztük. Az irat jelzete magában foglalja a fondszámot, az őrzési egység (doboz) számát a keletkezési évet és az irat lapszámát, (fóliáját) pl.: VI. 34. 1—1775/1. VI. 35. Katonai egyházi szervezetek (püspökségek, lelkészetek) 1918—1951 A fond a következő alcsoportokból áll: a) Római katolikus tábori püspökség, b) Protestáns egyházak katonai szervezete, c) HM Izraelita tábori lelkészet. Az alcsoportokon belül az 1945 előtti és utáni iratanyag csak a jegyzékekben van elválasztva, mivel az első két alcsoport egyházi szervezeteinek egyházi irányításában lényeges megszakítás nem történt. Az 1945. előtti anyag tájékoztat a ni. kir. honvédség lelkészi szolgálatának, a tábori püspökségek megszervezéséről és tevékenységéről. Elég részletesen követhető a protestáns lelkészet működése. Adalékot kapunk a zsidókérdés egyházak részéről történt megítéléséről, ezzel kapcsolatos állásfoglalásukról. A felszabadulás után keletkezett iratokból kiemelt értékűek azok a lelkészi jelentések, amelyek naplószerűen írják le a demokratikus honvédség csapatainál végzett lelkészi ténykedést. Megemlítendők a plébániai hivataloktól bekért jelentések is, amelyek a Magyarországon eltemetett katonákról szólnak. Az izraelita lelkészet főleg humanitárius feladatokkal foglalkozott. A munkaszolgálatosok és a deportáltak veszteséglistáit összegyűjtve, megteremtették azokat a nyilvántartásokat, amelyek a személyi megkeresések alapját képezték. A fond Hadtörténelmi Levéltárban őrzött iratanyaga csak egy része annak a mennyiségnek, amely eredetileg keletkezett. Erre a megmaradt iktatókönyvek bejegyzéseiből is lehet következtetni, valamint abból is, hogy az egyházi levéltárak is őriznek a tábori püspökségektől származó iratokat. (Esztergomi Prí40