Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Erdmann Gyula: Arcok a magyar levéltárakból: beszélgetés Ember Győzővel / 37–45. o.

Arcok a magyar levéltárakból Beszélgetés Ember Győzővel Ebben az esztendőben lesz 80 éves. 1945 óta akadémikus, 1949-ben Kossuthdíjat kapott. Három évtizeden át volt az Országos Levéltár főigazgatója. Ma nyugdíjas, de rendszeresen bejár volt munkahelyére. Kutat, ül. sajtó alá rendezi korábbi kutatásain alapuló forrásközléseit, tanulmányait. Országos Levéltárbeli szobájában beszélgetünk. Jó erőben, vidám kedéllyel és visszaemlékezőmesélő kedvvel állja a kérdéseket. Bevezetésül megkérlek: vázlatosan foglald össze életutad fő állomásait. 1909-ben születtem a Krassó-Szörény megyei Stájerlakaninán, ahová szüleimet tanítói képesítésük megszerzése után helyezték. Rövidesen a Csongrád megyei Tömörkényre, majd Csanytelekre kerültek át. Az elemi iskola öt osztályát Csanyteleken végeztem el. 1913-ban leánytestvérem született. 1919 januárjában apám, 37 éves korában, tbc-ben meghalt. Itt említem meg: apám szülei szegény emberek voltak, egészségtelen lakásban éltek. Öccse és húga már előtte meghalt — ugyancsak a kor népbetegségében, tbc-ben. 1920 tavaszán anyám nővére, aki férjével Budapesten lakott, taníttatásom érdekében magához vett. Középiskolai tanulmányaimat 1927-ben a Barcsay utcai (Madách) gimnáziumban fejeztem be. Egyetemi tanulmányaimat, mint az Eötvös Kollégium tagja, Szekfü Gyula tanítványa, 1933-ban tanári vizsgával és egyetemi doktorátussal fejeztem be. (Disszertációm címe: A m. kir. helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában. Bp. 1933.) 1933 őszétől 1934 nyaráig Szekfü Gyula ajánlatára a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet rendes tagja lettem. A bécsi állami levéltárban történelmi kutatást végeztem, ugyancsak a Szekfü Gyula által javasolt anyagban. Hazatérésem után mint állástalan diplomás 2 évre a Magyar Országos Levéltárhoz kaptam beosztást. 1936. július 'l-jén mint gyakornokot a Levéltár státusába neveztek ki. Ettől kezdve 1978. november 30-án történt nyugdíjazásomig megszakítás nélkül a levéltár alkalmazottja voltam. Az 1933-tól 1949-ig tartó időben, amikor a levéltár főigazgatója lettem, főnökeim utasítására különböző levéltári munkát végeztem. Ezek közül kiemelem a levéltár irodájában, a kutatótermi szolgálatban, majd a helytartótanácsi anyagban adódott feladatokat. A történettudomány művelését sem hanyagoltam el. Számos tanulmányon és cikken kívül két nagyobb volumenű könyvet is írtam. Az egyik: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724—1848. 1940-ben jelent meg. A hatás nem maradt el. 1942-ben Baumgarten-díjat kaptam és Szekfü Gyula 37