Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - MÉRLEG - Nyulásziné Straub Éva: Egyetemi levéltárak repertóriumai / 86–88. o.

Egyetemi levéltárak repertóriumai Kiss József Mihály—Szögi László—Üjváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára 1635—1975. Budapest 1988. 431 p. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. szerk.: Szögi László) Szögi László: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyelem Levéltára 1891—1978. Budapest 1988. 190 p., 18 kép Szögi László: Az Állatorvostudományi Egyetem Levéltára (1741) 1787—1972. Budapest 1985. 213 p., 20 kép. (Az Állatorvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai I.) A magyarországi felsőoktatás történetének kutatása az 1970-es évek közepéig nagy nehézségekbe ütközött. Azok az általános ismertetések, amelyek e témával foglalkoztak, gyakorlatilag a fenntartó, felügyelő szervek irattáraiból és egyéb közvetett forrásokból merítették adataikat. A felsőoktatási intézmények iratanyaga részben szétszóródott történelmünk viszontagságai során, jelentős mennyiség elpusztult a hadi események idején, s ami fennmaradt, azt megtizedelte a II. világháború utáni szakszerűtlenség: a selejtezési kampány és a hanyag iratkezelés. Az 1950-es évek végén több felsőoktatási intézményben összegyűjtötték a levéltári jellegű anyagot, s ezzel megkezdődött egy bizonyos mértékű iratvédelem egy-egy intézmény könyvtárának vagy rektori hivatalának felügyelete alatt. Az 1969. évi 27. sz. tvr. jogilag is megteremtette a lehetőséget az egyes intézmények számára, hogy amennyiben biztosítani tudják a megfelelő tárgyi és személyi feltételeket, akkor szaklevéltárat alakítva, maguk őrizhessék levéltárivá érett anyagukat. E lehetőséggel élve 1988-ig hat egyetem kérte és kapta meg a szaklevéltári jogállást. (További négy felsőoktatási intézmény anyaga áll rendezett formában a kutatók rendelkezésére szaklevéltári jelleg nélkül.) A levéltár jellegű anyagok összegyűjtése és bizonyos fokú rendezése után kezdett módosulni az a nézet, hogy oly mértékű a felsőoktatás történetére vonatkozó iratanyag hiányossága, hogy e témával részletesen foglalkozni lehetetlen. A kutatómunka alapfeltétele azonban az, hogy olyan szintig legyen rendezett az anyag, hogy ahhoz megfelelő segédletet készítve a történész számára hozzáférhetővé váljék a forrás. Az ehhez szükséges munkálatok csak az 1980-as évek elején 'kezdődtek meg egyetemeinken. Rendkívül jelentős szerepet játszott ebben az ELTE fennállásának 350. évfordulójának méltó megünneplésére való előkészület, melynek során az egyetem történetének feldolgozását is célul tűzték ki. E nagyméretű vállalkozás lendületet adott az egyetemi (szaklevéltárak anyagának feltárásához, szakszerű rendezéséhez. Szögi László, az ELTE Történelem Segédtudományi Tanszéke munkatársa, majd az ELTE Levéltárának igazgatója, rendkívüli aktivitással kezdett hozzá a felsőoktatási intézmények anyagának feltárásához, szakmai irányításával és gyakorlati munkájával több helyen megkezdődött a levéltári anyag felkutatása, összegyűjtése és rendezése. így érthető, hogy Szögi László neve fémjelez több, az elmúlt években megjelent repertóriumot. Mindegyik kiadvány — s itt utalni kell egy korábban (1982-ben) megjelentre, a SOTE Levéltára Repertóriumára is — e

gy-egy levéltár teljes anyagát ismertető segédlet. A kiadványok — természetesen eltekintve olyan járulékos részektől, mint a rövidítésjegyzék, idegen nyelvű ismertetés, mutató, vagy egy esetleges előszó 86