Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - DOKUMENTUM - Kiss József Mihály: A hagyományok kérdése a budapesti egyetemen 1949-50-ben: forrásközlés / 67–71. o.

A hagyományok kérdése a budapesti egyetemen 1949-50-ben — forrásközlés — 1949. február 2í-i keltezéssel leirat érkezett a vallás- és közoktatásügyi minisztertől a Pázmány Péter Tudományegyetem rektorához, amely szerint az egyetem „aulájában több olyan díszítés, szobor, kép stb. található, amely [az] elmúlt népelnyomó rendszert idézi és így a népi demokrácia Magyarországában, annak legnagyobb egyetemén nem lehet helye". Ezért elrendelte annak megvizsgálását, hogy melyek „tekinthetők műemlékjellégűeknek, ... és melyek távolítandók el". A vizsgálat lefolytatására bizottságot nevezett ki? A rendelkezés kiadásának előzménye Sabanov szovjet egészségügyi miniszterhelyettes aulában tartott /előadása volt, amely után Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter szóvá tette, hogy a díszteremben és a rektorátus helyiségeiben igen sok, a régi reakciós időkre emlékeztető tárgy látható. A megbeszélés szerint a „koronás magyar címerek" Kossuth-címerekre való felcserélése, a rektori szobában a könyvszekrényeken elhelyezett királyi szobrok, két '.rektori szék, egy egyetemi zászló, egy Mária-szobor és „általános irányelvként" .az egyetem helyiségeiből a feszületek és keresztek eltávolítása valósítandó meg? Artner Edgár, a Hittudományi Kar dékánja, az ókeresztény egyház- és dogmatörténet nyilvános rendes tanára, egyháztörténész, az Egyetemi Tanács február 26-i ülésén történt megbeszélésre hivatkozva beadványában arra kérte a rektort, „minthogy hivatalos köröknek szemetszúrt . . . a múlt politikai rendszer jelvényein kívül egy-két vallásos tárgy jelenléte is", a jobb megőrzés érdekében szállíttassa azokat a kar helyiségeibe? A rektor március 9-én kelt jelentésében két egyetemi zászló, Lósy és Lippay érsek, valamint Prohászka Ottokár püspök és XII Pius szobrának eltávolítását javasolta. A díszteremben lévő képeket (Pázmány, Mária Terézia, II. József) és szobrokat (Eötvös Lorán,d, Semmelweis Ignác, Kelemen Imre, Gyulai Pál, Balassa János, Frank Ignác, Dobronoki György, Pauler Tivadar) a terem átépítéséig helyükön hagyhatónak ítélte a bizottság, <amivel az Egyetemi Tanács is egyetértett. A jubileumi (Serédi-féle) prímási tábla sorsára vonatkozóan nem született [javaslat. A jelentés szerint Pázmánynak, „mint az egyetem alapítójának a szobra helyén hagyható volna s különleges alkalmakkor lepellel leteríthető". A miniszteri utasítás végrehajtásának ellenőrzésére augusztus 13-ánűr. Buday Árpád miniszteri titkár megjelent az egyetem központi épületében, és utasítást adott újabb tárgyak és jelvények eltávolítására. Nevezetesen a főbejárat melletti két babérkoszorúval övezett 'sas, az érseki címer, a Kossuth-címer, a Pázmány-címer, a Pázmány-szobor, a Ferenc József-emléktábfla, a Serédi-féle jubileumi emléktábla/

1 a mennyezeti jelvények és felírások, a Rector 67