Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 1. szám - G. Vass István: Egy kortörténeti mű 1920-ból: Balás Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán / 23–36. o.

— a papok templomi beszédeit ellenőrizték; — a vallást fakultatívnak jelentették ki, s megszüntették azt a törvényt, hogy mindenkinek valamely egyházhoz kell tartoznia, s annak adót fizetnie. A szerző különösen nagy teret szentel a Tanácsköztársaság gazdasági intézkedéseinek bemutatására. Érdekes módon azonban — noha Békéscsaba agrárváros volt — a nagybirtok szocializálására és a termelőszövetkezetek szervezésére éppen csak egy rövid fejezetet szentel. Annál aprólékosabban járja körül az ipari üzemek, gyógyszertárak és a kereskedelem szocializálásának kérdéskörét. A Szocializálási Hivatalt (Bizottságot) már március utolsó napjaiban megszervezték. Vezetője az a Székely Lajos ügyvéd lett, aki a polgári demokratikus forradalom után kezdettől a helyi politikai események egyik fő irányítója volt, s akit a Tanácsköztársaság kikiáltása után a Munkás Tanács Intéző Bizottságába is beválasztottak. Érdemes még megemlékezni helyetteséről, Petrovszky Pálról, aki szabómunkásként a század elején Párizsban élt, bekapcsolódott az ottani munkásmozgalomba s így több alkalommal hallgatója volt Lenin egyegy előadásának.

1

' Később ő lett a szocialista termelés „megbízottja" (termelési biztosa). A szocializálás március 29-én a nyomdák és a lapok állami tulajdonba vételével kezdődött, majd következtek az összes fontosabb üzemek, továbbá a gyógyszertárak, sőt a színház is. Az akció menetrendjét a Békésmegyei Népszava egyik cikkének idézésével mutatja be: ,,A Tanács megbízásából Székely, Petrovszky és Steinberger elvtársak közölték a népbiztos parancsát az illető nyomdák

18 tulajdonosaival. Azonnal megkezdték a leltárkészítést, s a két nyomdát mától kezdve a nyomdák személyzetéből választott bizalmi férfiak vezetik. Minden befolyó jövedelem az államé és a munkásokat is, mivel ezután már államhivatalnokok, az állam fizeti. A két nyomda volt tulajdonosait, mivel azok szakemberek, meghagyta a bizottság a vállalatnál vezetői minőségben, természetesen a bizalmi férfiak felügyelete alatt. Teljesített munkájukért fizetést kapnak, mivel a szovjetköztársaság nem akarja szaporítani a munkanélküliek számát."

in A Szocializáló Bizottság április l-jén a Békésmegyei Népszavában felhívta a húsznál több munkással dolgozó üzemek munkásait, hogy titkos szavazással „üzemellenőrző munkástanácsot" alakítsanak. A pénzintézetek állami felügyelet alá helyezését — amit Budapestről április 3-án rendeltek el — Békéscsabán szintén nyomban végrehajtották. A gyógyszertárak államosításáról Bálás Ádám a következőket írja: „A gyógyszertárakat (van a városban hat, Erzsébethelyen egy) az állam tulajdonának és intézményének jelentették ki. Megalakították a gyógyszerész-alkalmazottak szakszervezetét, mely az állás nélküli gyógyszerészeket beosztotta az egyes gyógyszertárakba. Kommunizálásuk 1919. április közepén kezdődött. Az eljárás így folyt le: egy békéscsabai gyógyszerész kalauzolása mellett megjelent a budapesti közegészségügyi népbiztos megbízottja..., ki a gyógyszertár tulajdonosának tudtára adta, hogy a gyógyszertárat kommunizálja, átveszi az állam tulajdonába. Azután kikérdezte az alkalmazottakat (a technikai személyzetet is), nincs-e kifogásuk gazdájuk bánásmódja ellen; ha nem volt, a tulajdonost meghagyta a saját patikájában, megszabott havi fizetéssel, de minden rendelkezési jog elvételével, ha pedig kifogásuk volt bánásmódja ellen, az ilyet azzal fenyegették meg, hogy átteszik más gyógyszertárba alkalmazottnak, de ezen esetre Békéscsabán nem volt példa. Minden gyógyszertárba egy-egy megbízottat vagy ellenőrt, úgynevezett üzembiztost helyeztek el, aki jegyezte ;