Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Bikki István: A városi tanácsok végrehajtó bizottságainak hivatali szervezete, 1950–1951 / 42–49. o.

hagyta jóvá. (Ez vonatkozott volna a szervezet átalakítására is.) A gyakorlatban azonban a Belügyminisztérium ezt a kérdést, a jogszabályi előírásokat megszegve, belső utasításokkal szabályozta. A formális joggal való visszaélést segítette az is, hogy a minisztertanács a tanácsok felett az első tanácstörvényben biztosított főfelügyelet! jogát már a törvény kihirdetésének időpontjában, bár csak átmenetileg, a belügyminiszterre ruházta rá.

8 A belügyminiszter 5205—4/1950. II/8. BM sz. utasításával, az érdekelt miniszterekkel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, a Munkaerőtartalékok Hivatala elnökével és az Országos Sporthivatal elnökével egyetértésben határozta meg a hivatali szervezetet. A városi tanácsok, illetve végrehajtó bizottságaik megalakulásával, az új hivatali szervezet létrejöttével az alábbi szervek szűntek meg: a polgármester és a városi önkormányzat összes szervei, az adófelügyelőség (adóhivatal), a városi számvevőség, a városi mezőgazdasági osztály, a közellátási nyilvántartó, az állami állatorvos, a népművelési igazgatás városi szervei, a tisztiorvos, a városi orvos és a városi szociális titkár.

9 4. A hivatali szervezet első jelentős átalakítása Az új minisztériumok felállításáról szóló 1950. évi IV. törvény végrehajtásával kapcsolatban, illetve indokával

10 a belügyminiszter 5200—1/1951. II/8. BM sz. utasításával szabályozta a helyi (így a városi) tanácsok végrehajtó bizottságai hivatali apparátusainak átalakításával összefüggő kérdéseket. Az utasítás bevezetője szerint: „Szükség van továbbá az átszervezésre azért is, mert a jelenlegi szervezetben —• különösképpen az alsóbb tanácsoknál — egyes osztályokon belül különböző természetű feladatok vannak összevonva. Az ilyen osztályoknál a személyi felelősség nem érvényesül megfelelően és az ügyintézés is nehézkes." A városok hivatali apparátusai létrehozásuk után 4 fajta szervezeti felépítésben működtek. Az áttekinthetőség, valamint az irányítás és az ellenőrzés könnyebbé tételének indokával, továbbá azért, mert az 1/b., a H/a. és a Il/b. típusú városok szervezeti felépítésében „lényeges különbség" nem volt, 1951. január végével apparátusuk alapján a belügyminiszter 2 fajta szervezetbe sorolta a városokat. Az I. típusba kerültek: Debrecen, Győr, Pécs és Szeged; II. típusú lett az I. típusba nem tartozó valamennyi város, beleértve Miskolcot is. A járási tanács alá tartozó kisebb városoknál osztályok helyett csoportokat lehetett szervezni. A szervezet felépítésében azonban alapvető változtatást nem hajthattak végre. Lehetőség volt ugyanakkor arra, hogy az osztályokat ne bontsák csoportokra. Mindkét változtatás esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága döntött. (A városi tanácsok végrehajtó bizottságainak 1950. augusztus 15-én létrehozott hivatali szervezetét az 1. sz. melléklet, az átalakított hivatali szervezetet a 2. sz. melléklet tartalmazza)

11 5. Következmények A meg sem szilárdult hivatali szervezet 1951. januári átalakítása, tovább tagolása még nagyobb lehetőséget adott a központi szerveknek arra, hogy közvetlenül avatkozhassanak be a helyi hivatali szervek tevékenységébe olyan 44