Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Bikki István: A városi tanácsok végrehajtó bizottságainak hivatali szervezete, 1950–1951 / 42–49. o.

BIKKI ISTVÁN A városi tanácsok végrehajtó bizottságainak hivatali szervezete 1950 —1951 1. A tanácsrendszer létrejöttének körülményei A sztálini típusú pártállam-modell magyarországi átvételének fontos állomása volt a tanácsrendszer szovjet mintájú megvalósítása. A túlcentralizált és elbürokratizált államszervezet részeként létrejött, az önkormányzati elemeket sokszor névleg sem megtartó helyi-területi szervek rendszerét nem véletlenül tartották a proletárdiktatúra állama legalkalmasabb formájának. A cél az volt, hogy tanácsi jellegű szervek tömörítsék ,, . . . a dolgozók többségét állami vonalon a párt köré a szocializmus zászlaja alatt".

1 A valódi önkormányzatot működtető, az állam és a gazdaság modernizációját fejlődésükkel megalapozó, a társadalmat a köz ügyeinek intézésébe ténylegesen bekapcsoló forma, a valóságos helyi, különösen a városi önállóság megteremtése nem fért bele az egyközpontú, homogenizálásra törekvő, Sztálin által inspirált társadalomfelfogásba. Különösen nem a Kominformnak Jugoszlávia Kommunista Pártját, illetve annak vezetőit elítélő határozata után. Rákosi Mátyás az MDP Központi Vezetőségének 1948. novemberi ülésén a „régi formák és intézmények" megszüntetését mint a legalapvetőbb feladatok egyikét emelte ki. Rákosi később, a Szabad Nép 1949. január 16-i számában azt fejtette ki, hogy Magyarországon a népi demokrácia funkciójára nézve proletárdiktatúra, de szovjet forma nélkül.

2 Ez azt jelentette, hogy át kell térni a proletárdiktatúrának a Szovjetunióban kialakult formájára. Ezt a célt szolgálta a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, illetve a helyi tanácsokról rendelkező 1950. évi I. törvény megalkotása is. Már az 1936-os szovjet (párt)államszervezeti modell szinte teljes átültetése előtt megkezdődött az önkormányzatok, különösen a városok szerepének leértékelése, gazdasági és jogi lehetőségeik beszűkítése. Ennek hatására „ ... egyre szűkebb tömegbázison, hatalmi úton, erősen centralizáltan épült ki a szocialista államszervezet, a szigorúan centralizált tanácsrendszer"/'

1 A centralizáció szellemét tovább erősítette az is, hogy a korábbi dekoncentrált szervek jelentős része a tanácsszervezet része lett.

4 2. A városok helye az új közigazgatás rendszerében A helyi tanácsokról szóló törvény, az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, fő szabályként a járási tanácsok működési körét kiterjesztette a járások területén fekvő valamennyi városra, de lehetőséget adott a minisztertanácsnak arra, hogy kivételesen egyes nagyobb városokat kivegyen a megyei vagy járási tanácsok alárendeltségéből. Így került 24 város a megyék, 29 pedig a járási szinten működő tanácsok alá. A kormány nem élt a felhatalmazás azon lehe42