Levéltári Szemle, 39. (1989)

Levéltári Szemle, 39. (1989) 3. szám - Horváth M. Ferenc: A váci püspöki uradalom birtokigazgatási rendszere, 1848–1867 / 31–41. o.

növekedésével az erdőművelési terv elkészítése. A püspöki szék betöltése után az erdőmester gondoskodott a püspöki udvar vaddal való ellátásáról.

30 A váci püspöki uradalomnál alkalmazott ispánok (Gespann), „külső gazdaságbeli tisztek", még a tisztséghez tartozó alkalmazottak voltak, akik a termelés közvetlen irányítását végezték az uradalom egyes, területileg elkülönülő birtokrészein, az ispánságokban. Az uradalomnál kialakult ranglétra szerint a hosszabb munkaviszonnyal rendelkező ispán megkaphatta a száratartói titulust. A gazdatisztek beszámoltatása — a tisztiszék megszűnésével — főként írásban történt. A jelentéstételen kívül számadással tartoztak a bevételekről és a kiadásokról. További teendőik közé tartozott a földek művelési ágak szerinti felosztása és a szükséges vetőmag kiszámítása, gondoskodtak a termés betakarításáról, tárolásáról, szállításáról, esetleg értékesítéséről;

31 az állattartás területén felügyelték az állatok takarmányozását, teleltetésüket, fedeztetésüket és rendszabályokat foganatosítottak a járványok megakadályozására.

32 A haszonbérleti ügyek intézése során árverést hirdettek, jóváhagyásra megküldték a szerződést a kormányzónak és negyedévente beszedték a bérleti díjakat.

33 Az ispánok intézték a cselédek személyzeti ügyeit: alkalmazásukkal — utólagos kormányzói jóváhagyás mellett — gondoskodtak a munkaerőről.

3

'

1 Írnokok és gyakornokok Az uradalom alkalmazottainak alsó kategóriájába tartoztak az írnokok (Schreiber) és a gyakornokok (Practicans), akik a hivatalokban és a tisztek mellett az írásbeli feladatokat végezték és alkalmanként a kisebb jelentőségű ügyeket intézték. A váci püspöki uradalomnál az írnokok három csoportját különböztették meg: a hivataloknál működő írnokot (Kanzleischreiber), a gazdálkodással foglalkozó tisztek mellett levő gazdasági írnokot (Wirtschaftsschreiber) és az ügyvédi hivatali írnokot (Fiskalamtsschreiber).

3,1 Az írnokok általában fizetés nélküli gyakornokként kezdték hivatali pályájukat, majd díjazott gyakornok lehetett belőlük, s a későbbiekben kinevezhették őket — nagyobb fizetéssel — a díjazati lajstromba bejegyzett írnokká. Az 1860-as évektől felerősödött az a gyakorlat, hogy a gazdatisztek gyakornokot vettek maguk mellé, akiknek nevelésével kettős célt kívántak megvalósítani. Egyrészt a hivatalos teendőkben nyújtottak segítséget az illető gazdatisztnek, másrészt az uradalom jövendőbeli tisztjei is közülük kerültek ki, ami az utódok biztosítását jelentette. Az írnokokat és a gyakornokokat ezért rendszeresen megbízták a gazdasági munkák ellenőrzésével (terménybecslés, terménybehordás és cséplőgépek felügyelete, borleltározás stb.) és a gazdatisztek helyettesítésével.

36 Szolgák, cselédek, béresek Közvetlenül 1848 után a váci püspöki uradalomban nem változott lényegesen az állandó jelleggel alkalmazott szolgák és cselédek száma. Növekvő tendenciát először 1851-től figyelhetünk meg a püspöki udvartartás újbóli megszervezése, valamint a majorsági gazdálkodás kialakítására irányuló törekvések folyamán. Az 1860-as évek elejétől néhány birtoktest nagybérlő kezére adásával pedig újból csökkent a cselédek és a béresek száma, de a korábbinál jóval magasabb szinten állapodott meg. 38