Levéltári Szemle, 39. (1989)
Levéltári Szemle, 39. (1989) 2. szám - MÉRLEG - J. Újváry Zsuzsanna–Gecsényi Lajos: Ünnepi kötet Szabó T. Attila és Jakó Zsigmond tiszteletére: Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn Bd. 1–2. München, 1987–1988. / 85–90. o.
környezetének kérdéséhez fűzött megjegyzéseket. Balassa Iván a magyar protestáns temetők fejfáinak eredetkérdéséről készített tanulmányt. Borsa Iván a magyarországi hiteleshelyek oklevéladó tevékenységéhez ad újabb ismereteket, amikor a hiteleshelyi eljárások során készített előzetes „jegyzetek" (memóriáié, signatura, registrum) jellegét, szerepét tárta fel, a leleszi és kolozsmonostori konventek néhány oklevele alapján. Fügedi Erik Garai Miklós nádor eddig ismeretlen oklevelének felhasználásával a XIV. század nyolcvanas éveinek egy fontos politikai epizódját, Erzsébet anyakirályné és a délvidéki lázadó főurak 1385-ös pozsegai tárgyalásait mutatta be. Györffy György a magyar királyi kancellária XIII— XIV. századi működésének történetéhez ad újabb szempontokat. Szűcs Jenő annyi kitűnő szintézis után, a kötet egyik legjelentősebb tanulmányában, a napjainkban oly kevéssé művelt pénztörténet és ezen keresztül az erdélyi kereskedelemtörténet XIV. század eleji helyzetének meghatározó kérdéseit elemzi. A gyulafehérvári káptalan 133l-es számadáskönyvei és az erdélyi egyhá'/megye 1332—1336-os pápai tizedjegyzékei felhasználásával tárgyalja az Erdélyben forgalomban lévő különböző pénzérméket, számba veszi eltérő ás egymáshoz viszonyuló értéküket, az ezüst- és aranypénzek arányát, jellegét, miközben számos ponton kiegészíti a Károly Róbert pénzreformjáról bírt ismereteinket. Végül az egyes pénzérmék előfordulási adatait térképre vetítve felrajzolja a Magyarország és Erdély közötti legfontosabb kereskedelmi útvonalakat, összeveti változásaikat a korábbi keletkezésű leírásokkal. (Szlavóniai bó.ni dénárok Erdélyben. Kereskedelemtörténet a pénztörténet tükrében 1318— 1336). A tanulmányok sorában utolsóként Klaniczay Tibor a Vitéz János püspök környezetében az 1440-es évek elején Budán kialakult humanista kör, a vélhetően első magyar „akadémiai társaság" időbeni működését, látogatóinak körét és szerepét Vitéz János könyvtárának létrehozásában — kísérelte meg filológiai pontossággal meghatározni. A köteteket a K. Lengyel Zsolt által összeállított bibliográfia egészíti ki, amely a két jubiláns műveit, illetve az egyes műveik megírásához felhasznált szakirodalom jegyzékét tartalmazza. Természetesen nem maradt el a „tabula gratulatoria", a szerzők jegyzéke, a műmellékletek, a táblázatok és térképek jegyzéke, illetve a hely- és személynévmutató sem. Az ünnepi kötetben szereplő tanulmányok sokfélesége, színessége a két tudós munkásságának széles kisugárzását mutatja. Nem kétséges, hogy a kiadvány az egyetemes magyar történettudomány jelentős teljesítménye, melynek súlyát növeli, hogy idegen nyelven jelent meg, s ezzel hozzájárul a magyar kutatási eredményeknek a nemzetközi kutatásokba történő integrációjához. Gecsényi Lajos