Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - MÉRLEG - Ságvári Ágnes: Tanulmányok Csongrád megye történetéből IX. Szeged, 1985. / 87–89. o.

Tanulmányok Csongrád megye történetéből IX. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1985. 253 pag. Nem értek egyet Kovács László egyébként historiográfushoz, méltó, tárgyszerű áttekintésének következtetésével. Ő ugyanis szerényen azt állítja, hogy kevés összefoglaló várostörténeti munka született (több mint 11 helységről íródott egyvagy többkötetes monográfia!); részkérdésekre nem fordítottak figyelmet. Tisztázták az ország felszabadításának több hadtörténeti vonatkozását, a szegedi bérleti rendszernek és a makói hagymásoknak az agrárforradalomhoz való sajátos viszonyát, az agrárszocialista hagyományok hatását az 1944—45-ös néphatalmi szervek megformálásában, a központi és helyi igazgatás ütközéseit. Országos monográfiák hiányában a helyiek nem érzik magukat hivatottnak a koalíciós pártok történetének ábrázolására (eközben emberek, cikkek, gyűlések, sőt épületek is olyan szemléletesen jelennek meg a tanulmányok lapjain, hogy néha képes albumot is elvárnánk már — joggal). Ami talán valóban hiányzik, az a dokumentumgyűjtemények nagyobb száma és időhatáruknak 1948-on túlmenő korszaka. Nagy figyelmet kellene fordítani a gazdaságtörténetre is, a megye termelési, települési sajátosságai okán. A magyar iparosítás megyei vonzatai, .a helyi ipar megteremtése is érdekes, fontos kutatási terület lenne, amelynek eredményei pontosítanak az 50-es évekre vonatkozó ismereteinket. Még jelen kötet sem adott elég indítást komoly gazdaságtörténeti kutatásokhoz. Levéltári kiadványról lévén szó, mindenekelőtt a szerkesztő és a szerzők munkásságában a példás forráskezelés említendő. Ez ezért is tanulságos, mert a népi demokratikus korszak dokumentumairól van szó. Elkerüli a helytörténeti publicisztika gyakorta minuciózus aprólékosságát, ugyanakkor lényegretörően, elemzőén dolgozza fel az eddig csak tényközlő, kevéssé politikatörténeti forrásként hasznosított megyei, városi, községi sajtótermékeket, beleértve a retrospektív feldolgozásokat is. Provincializmustól mentesen, mesterségbeli tudással dolgoznak a szerzők az országos történeti monográfiákkal — elkerülve a buktatókat, amikor is hol elhallgatnák azok tartalmát, hol pedig — nagy illemtudóan — illusztrációként tűzdelnék meg velük a lábjegyzeteket. Az oly sokszor kázhoztatott kutatási korlátozásoknak nyomát sem leltem. A megyei tanácsi levéltár mellett a pártarchívum szépen rendezett fondjai és állaga is a kutatók rendelkezésére álltak. Az UMKL és az MSZMP KB Párttörténeti Intézet jelentős közigazgatástörténeti forrásokat bocsátott a tanya és közigazgatás összefüggésével foglalkozó, érdekfeszítő tanulmány írójának, Belényi Gyulának rendelkezésére. Közhelyszámba megy, hogy a helytörténet művelése, a históriaírás hivatásos és önkéntes művelőinek közös ügye; hogy a „nyomolvasás", forrásfeltárás és értékesítés egy-egy közösség életrevalóságának, közösségi létének mércéje, a sokszor felidézett generációváltás frázis nélküli eszközrendszere. íme a bizonyí87