Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - MÉRLEG - Müller Veronika: A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463–1848. Bp., 1986. / 84–86. o.

A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463-1848. Szerk. Domonkos Ottó, Kiss Mária, Nagybákay Péter. Kiadja a MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága. Bp., 1986. 418 és 467 pag. 1986 végén jelent meg a magyarországi árszabások forrásanyagának kataszterét tartalmazó kiadvány, amely tartalmát és a feldolgozás módját tekintve is folytatása „A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere" című, 1975—76-ban napvilágot látott munkának. Folytatása, mert a kézművesipartörténet kutatói számára tárt fel forrásanyagot elsősorban, és azért is, mert az adatanyag feldolgozása számítógépes technika segítségével történt. Mint a céhes kataszter, úgy ezen kiadvány munkálatait is a Veszprémi Akadémiai Bizottság Történeti Szakbizottságának Kézművesipar-történeti Munkabizottsága irányította, és a munkában részt vevő 37 szerző döntő többségét a levéltárosok alkották. A munka konkrét indítását közvetlenül a céhes kataszter megjelenése után az 1976. október 26—27-én Fertődön megrendezett III. Kézművesipar-történeti Szimpóziumon döntötték el, ahol bemutatták az „Adatlap"tervezetet is, és ahol sok érdemi hozzászólás után megállapodtak a munkálatok tényleges megindításában. A munka első részét az adatlap véglegesítése, a második részét 1977-től a szétküldött adatlapoknak a levéltárak részéről történő kitöltése, a harmadik részét a 3757 adatlapon rögzített több mint 17 000 adat számítógépes feldolgozása jelentette. Az eredeti elképzeléseknek megfelelően a most megjelent két kötet az árszabások jelzetkataszterét tartalmazza azzal a céllal, hogy a kutatók addig is használhassák, amíg mód lesz az árszabályozások részletes adatainak feldolgozására. A kiadvány rendkívüli hasznosságát, értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az árszabások mint levéltári forrás-, irattípus a kutatók körében rendkívül gyakran használatos, s e megjelent két kötet olyan sokoldalú segédletet jelent, amely lehetővé teszi a kutató számára a szinte abszolút „biztosra menést", a keresés kizárását, pontosabban a keresett és óhajtott adatok gyors és megbízható megtalálását. Az árszabások vizsgálata elsősorban ipar- és gazdaságtörténeti kutatásoknál jelentős: vizsgálatuk alapján képet kaphatunk arról, hogy egy-egy megye területén a kézművesek milyen iparok űzésével foglalkoztak, milyen terméket készítettek, ahhoz milyen nyersanyagot, segédanyagot használtak fel, sőt még a készítés módjára is találhatók utasítások; milyen eltérések tapasztalhatók a városi és falusi mesterek készítményei, azok megszabott árai között. De az árszabások technikatörténeti adatokat is szolgáltatnak, és éppen ezért vizsgálatuk ilyen szempontból is lényegesnek tekinthető. — A limitációk tehát olyan széles körű ismeretanyagot, történeti tényeket tartalmaznak, hogy összegyűjtésük, kataszterük elkészítése és kiadása feltétlenül indokoltnak és jelentősnek tekinthető. A kataszter eredetileg csak a közvetlenül kézművesipar-történeti limitáció84