Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - MÉRLEG - Draskóczy István: Kállay István: Az úriszéki bíráskodás a XVIII–XIX. században. Bp., 1985. / 81–83. o.

gatlanforgalom ellentmond Werbőczy Hármaskönyve közismert passzusának, amely szerint a jobbágy csak munkája jutalmára tarthatott igényt. Az uradalmak ellenőrzése mellett lehetőség volt arra, hogy a földek gazdát cseréljenek, s a jobbágyok úgy bánjanak az általuk művelt területekkel, mint a sajátjukkal. Azok a perek, amelyek a jobbágyi öröklésre vonatkoznak, szintén ellentmondanak a Hármaskönyvnek. Kiderül, hogy az ősiség nemcsak a nemeseknél, hanem a paraszti földesúri alattvalóknál is érvényesült. Ugyancsak viszont láthatjuk közöttük a leánynegyed intézményét. A házassági ügyeknél a dos, a hozomány, a jegyajándék, az özvegyi jog ugyanolyan ismert fogalmak, mint a nemesi jogban. Az ismertetés rövidre szabott keretei nem teszik lehetővé, hogy ennek a sokrétű munkának minden részletére kitérjünk. A korszak kutatói, gyakorló levéltárosok számára hasznos kézikönyvet és tudományos feldolgozást adott ki az Akadémiai kiadó, Remélhető, hogy a mű a még meg nem világított részletek további kutatására fog ösztönözni. Kár, hogy idegen nyelvű tartalmi összefoglaló nem készült a könyvhöz. Draskóczy István A Tudományos Minősítő Bizottság által kiküldött bíráló bizottság előtt 1987. november 17-én Nagy István, a Magyar Országos Levéltár ny. osztályvezető-helyettese megvédte „A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528—1686" című doktori értekezését. A bíráló bizottság Nagy István számára javasolta a történelemtudomány doktora fokozat odaítélését. 83