Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - KILÁTÓ - Körmendy Lajos: A "La Gazette des archives" c. folyóirat 1985. évi évfolyama / 67–71. o.

viszont, hogy van egy sor olyan törvény (így pl. az adatvédelemre vonat­kozó, nemzetközi mércével mérve talán túl szigorúnak tekintett törvények), amelyek a levéltárakra is alkalmazhatók — meglehetősen szabadon. Mindennek a sokféleség és a törvények szabad értelmezése az eredménye. Ezért van az, hogy a kutatásokért a levéltárak többségében fizetni kell — kivéve a tudományos kutatást. Az, hogy mi minősül tudományos kutatásnak, azt ál­talában a levéltár vezetője dönti el. Az igazgatók felelőssége különösen nagy, hiszen pl. Hessenben meg kell tagadni az iratok kiadását, ha „az felsőbb ren­delkezéseknek ellentmond"; vagy a Saar-vidéken akkor, ha „vélhető, hogy a kutatás eredménye veszélyezteti a politikai vagy a vallási békét, illetve a jó er­kölcsöket"; de megemlítjük a brémai példát is, ahol, ha egy kutató felmentést kapott a korlátozás alól, akkor a kéziratát még publikálás előtt köteles bemu­tatni a levéltár igazgatójának. Hollandiában a franciával egyidőben született meg a közügyekkel kapcsola­tos „információhoz való jog". Ezt azonban nem úgy kell értelmezni, hogy a kutató automatikusan megkapja az őt érdeklő ügyiratot. Az irattárak esetében az ille­tékes szerv dönti el, hogy az információt milyen formában (betekintés, máso­lat, kivonat) adja meg. A levéltáraknál a szabályozás viszonylag egyszerű és egyértelmű. 50 év után az iratok átadandók a levéltárnak, ott pedig automati­kusan hozzáférhetővé válnak, tehát a beszállítás és a kutatás össze van kap­csolva. Persze ott is vannak olyan iratfajták, melyek hosszabb korlátozás alá esnek. JEGYZETEK 1 Michel Duchein: Les Archives dans la Tour de Bábel: problémes de terminologie archivistique internationale. No. 129, pp. 103—113. 2 Paule René-Bazin: Vers une informatique archivistique. No. 129, pp. 114—124. 3 Régis de Saint-Jouan: Peut-on mesurer le classement des archives? No. 129, pp. 125—136. 4 Az ismertetéshez felhasznált cikkek: Gérard Ermisse: Allocution d'ouverture. No. 130—131, pp. 175—177. Guy Braibant: Introduction. pp. 178—182. Jean Favier: La communication des archives contemporaines en Francé: droit et pratique. pp. 202—209. Jean Le Pottier: La communication des documents publics contemporains: syn­thése des comptes rendus des réunions régionales de l'Association des archivistes francais. pp. 213—214. Eckhart G. Franz: Les archives contemporaines: problémes juridiques et pratiques de la communication en République fédérale d'Allemagne. pp. 183—188. Eric Ketelaar: L'accés aux archives dans les Pays-Bas, pp. 196—201. 5 A megállapítás nem világos (Favier fentebb említett cikke, p. 204.), ugyanis a hi­vatkozott törvény expressis verbis kimondja, hogy mind a kutatás, mind a máso­lás csak akkor lehetséges, ha az irat állapota azt lehetővé teszi (lásd Archívum XXVIII. köt. p. 190). Körmendy Lajos 71

Next

/
Thumbnails
Contents