Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Jeney Andrásné–Száraz György–Tóth Árpád: A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak kiadványai 1952–1979 között: a KSH Levéltár katalógusáról / 56–58. o.

VI. Olyan összefoglaló jellegű kiadványok, melyeknek tárgykörökbe rendezése, s tárgyszavazása nem bizonyult szükségesnek, A kb. 6000 megyei kiadvány tartalmi rendszerezését segítette — s ezáltal katalógusunk előbb látott felépítését szinte megkövetelte —, hogy a rendszerezés alapját jelentő tárgyköröket készen vehettük át a STAR-ból. Maga a tárgykör rendszer, egy, a statisztika egész területét lefedő tematikus beosztás, mely az adatok megközelítését ágazati, valamint funkcionális irányból teszi lehetővé. Ez a beosztás természetesen átfedéseket is okoz, melyeket utalók segítségével hidal át a rendszer. A STAR tárgyköreinek száma 28, s ezek egyenként is tovább bonthatók. Saját katalógusunkban ebből elegendőnek bizonyult 18. (Ahol szükségesnek véltük, ott természetesen magunk is elvégeztük a további bontást.) Példa a STAR tárgykör jegyzékéből: 13. BELKERESKEDELEM (BKER) 13.01 BKER — Állóeszközök, épületek 13.02 BKER — Készletek és készletfelhalmozás 13.03 BKER — Kereskedelmi forgalom jellemzői 13.03.01 BKER — Kereskedelmi tevékenységek formái és jellemzői 13.03.02 BKER — Aruk és termékek 13.03.03 BKER — Kereskedelmi tevékenységek gazdasági paraméterei 13.03.04 BKER — Pénzügyi elszámolások 13.03.05 BKER — Árak 13.03.06 BKER — Beszerzés és értékesítés 13.04 BKER — Idegenforgalom 13.04.01 BKER — Idegenforgalom feltételei és eszközei 13.04.02 BKER — Idegenforgalmi szolgáltatások jellemzői 13.05 BKER — Felhasználás 13.06 BKER — Jövedelemfolyamatok 13.07 BKER — Munkaügy 13.08 BKER — Kutatás és fejlesztés Példa a kiadványkatalógus tárgykör jegyzékéből: 13. BELKERESKEDELEM (BKER) 13.03.05 BKER — Ár 13.04 BKER — Idegenforgalom 13.07 BKER — Munkaügy A rendszerezés munkáját kézzel végeztük, magyarán céduláztunk. Egy-egy cédulán feltüntettük az egyes kiadványok könyvészeti adatait; így címét, terjedelmét, kiadásának lehető legpontosabb idejét (ez leggyakrabban év, hó, nap pontosságú). Ezután a cédulákat a már említett tárgykörök alá — tartalmuknak megfelelően — csoportosítottuk területenként, s időrendben. A következő munkafázis a tárgyszavazás volt, ahol is újból — most már utoljára — kézbe kellett venni magukat a kiadványokat. Ezt, vagyis a tárgyszavazást úgy végeztük, hogy lehetőleg kevés (de még a teljes feltáráshoz elegendő) szóval jellemezzünk, úgymond lefedjünk minden kiadványt. Egyes specifikus, rövidebb jelentés, témajelentés esetében, ahol a cím tökéletesen fedi a tartalmat, csak magát a címet tárgyszavaztuk. Ezzel tulajdonképpen el is készült kiadványunk gerince, azaz a katalógus legfontosabb, s legterjedelmesebb része, az előbbi felsorolásban jelzett V. fejezet, vagyis: A kiadványok tárgykörökbe rendezett jegyzéke. (Természetesen a fejezet valójában kiegészíttetett még az archiválási számokkal, valamint a keresést segítő, ún. kulcsszámokkal is, ezekre azonban nem térünk ki, mivel jelen ismertetés szempontjából nem tulajdonítunk jelentőséget nekik.) Ügy érezzük, hogy a többi fejezet, a Vl-at — melyre még visszatérünk — leszámítva, nem igényel 57