Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Jeney Andrásné–Száraz György–Tóth Árpád: A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak kiadványai 1952–1979 között: a KSH Levéltár katalógusáról / 56–58. o.
A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak kiadványai 1952-1979 között (A KSH Levéltár katalógusáról) Ennek a folyóiratnak 1986-os első negyedévi számában beszámolhattunk egy, a levéltárunkban folyó, több szempontból úttörőnek nevezhető munkáról. Ez a munka pedig a KSH Levéltár mikrofilmanyagának segédlettel való ellátása volt, egy olyan feldolgozási és tájékoztatási rendszer (STAR rendszer) levéltári alkalmazásának első lépcsőfokaként, amely katalógusaival egyszerre több kívánalomnak is megfelel. Miután az említett cikkben már részletesen kifejtettük a rendszer általános jellemzőit, most azonnal rá is térhetünk az azóta elkészült újabb katalógusnak — immáron levéltárunk második STAR rendszerű kiadványának — ismertetésére. Ez a segédlet a KSH megyei igazgatóságai által 1952—1979 közt készített kiadványokban hivatott a kutatót a lehető leggyorsabban, legteljesebb mértékben kiszolgálni. Néhány szót tehát ezekről. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságai 1952-ben alakultak, s természetesen már abban az évben megkezdték kiadványkészítő munkájukat. Ezek a kiadványok igen érdekesek lehetnek a kutatók számára ma is, hiszen az akkori legfrissebb, legközvetlenebb adatokat ismerhetik meg belőlük, s így jobban fel térképezhető vé válik számukra egy-egy megye vagy település (azaz öszszességükben az ország) adott időszakbeli gazdasági, társadalmi, kulturális helyzete. A körülbelül 6000 db füzet, könyv vagy éppen vaskos kötet, a tartalmazott információk frissessége, jellege, bősége alapján már annak idején, a kiadáskor több csoportba osztatott. így az anyagban 1—2 oldalas közlést vagy több száz oldalas jelentést, egy konkrét terület adatait tartalmazó, viszonylag kisebb terjedelmű, s naprakész témajelentést vagy éppen több terület helyzetét éves vagy 1—2 éves visszatekintés tükrében bemutató, akár néhány száz oldalas adattárat egyaránt találhatunk. Katalógusunk feladata tehát az, hogy ebben az anyagban segítse a kutatást, mégpedig úgy, hogy — alkalmazkodva a STAR rendszer módszertanához — hivatali igényeknek, és egy majdan lehetséges gépi adatfeldolgozás követelményeinek is eleget tegyen. Most pedig lássuk azt, ami a kutatót leginkább érdekelheti, lássuk kiadványunk szerkezetét, használatát. (Minden részletre kiterjedő magyarázatot nem kívánunk adni, azt a felhasználó a kiadvány bevezetőjében megtalálhatja. Célunk e cikkel természetesen csak az érdeklődés felkeltése, s egyfajta segédletkészítési és felhasználhatósági modell nyújtása lehet.) A katalógus hat nagyobb egységre tagolódik, melyek sorrendben a következők : I. A használt tárgykörök jegyzéke II. A használt tárgykörök alá rendelt tárgyszavak jegyzéke III. A használt tárgyszavak alfabetikus jegyzéke IV. A használt tárgyszavak alfabetikus jegyzéke a hozzájuk rendelt tárgykörökkel V. A kiadványok tárgykörökbe rendezett jegyzéke 56