Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Zielbauer György: A historia domusok mint a magyarországi felszabadító harcok történetének forrásai / 41–49. o.
temetésére került sor. „Egy ismeretlen tüzérszázados, egy ismeretlen csapatcsendőr 1944. szeptember 23-án haltak meg. Másnap, 1944. szeptember 24-én került sor a temetési szertartásra. A szertartást Klivényi Lajos plébános végezte." 23 Singer Ferenc és Fülöp István 1944. szeptember 23-án a déli órákban indultak el Battonyáról, hogy jelentkezzenek dr. Hamvas Endre csanádi püspöknél szolgálatra. A két káplán kerékpárral délután érkezett meg Magyarbanhegyesre, innen Singer Ferenc szüleihez sietett Elekre, ahová 1944. szeptember 23-án este, a sötétedés beálltakor érkezett meg. Másnap, szeptember 24-én reggel elbúcsúzva szüleitől visszament Magyarbánhegyesre. Innen ebéd után indultak el Szegedre. Csanádalberti községből útjukat nem folytatták, mert ettől nyugati irányban Makó—Rákos közötti térségben már az előnyomuló szovjet csapatok elzárták az utat Szeged felé. A két káplán még aznap visszatért Magyarbánhegyesre. Ide másnap, szeptember 25-én érkezett meg Szilágyi Antal kevermesi káplán, akivel Singer Ferenc szept. 26-án Orosházán keresztül indult el Szegedre. „Singer Ferenc 1944. szeptember 27-én érkezett vissza Magyarbánhegyesre. Itt találkozott Forgács András battonyai egyházközségi elnökkel, akitől megtudta, hogy a szovjet csapatok előző nap bevonultak a magyar hadsereg által egészen kiürített Battonyára.' m Dombegyház Battonyától északra fekvő község, melynek határát, a mai magyar—román államhatárt a szovjet csapatok az előzővel azonos időben érték el 1944, szeptember 22-én, „Az állandó fülsiketítő robbanások között a magyar tüzérség a faluban és a falu alatt foglalt állást, .a megfigyelő a toronyban, a rádióleadó pedig a templom mögött. Fedezékünk meglehetős távolban a templomtól és lakástól. Szeptember 20-án a községi tisztviselők elhagyták a községet, úgyszintén a hadtestparancsnok is, aki közben hadsereg-parancsnokká lépett elő (Heszlényi altábornagy)." 25 Itt szeretnénk csupán arra felhívni a figyelmet, hogy katonai forrásokban bizonytalan Heszlényi József altábornagynak a 3. magyar hadsereg parancsnokává történt kinevezése időpontja. A história domus erre megbízhatóbbnak bizonyul, mert a kinevezés legkésőbbi időpontja 1944. szeptember 20-a. „A mise előtt 1944. szeptember 23-án javasolták a plébánosnak, hogy jobb lenne elhagynia a községet, aki a tanácsot megfogadta és még aznap a szomszédos Kunágota községbe távozott. A délutánt ott töltötte, úgyszintén az éjszakát is. Szeptember 24-én hazaindult. Azonban Kisdombegyház—Hatháznál nem jutott tovább, mert Dombegyház alatt húzódott a magyar tüzérség és gyalogság vonala, ezek keresztezték az utakat. Mivel azt a felvilágosítást kapta, a harc csak napok múlva fog eldőlni, a plébános elhatározta, hogy Magyarbánhegyesre fog menni. Itt találkozott a plébános Singer Ferenc és Fülöp István battonyai káplánokkal, akiktől megtudta, hogy az oroszok betörtek és Vásárhely táján vannak." 26 Kevermes Az Elek—Battonya útvonalon Dombegyháztól északra fekszik a község. „1944. szeptember 13-tól a templom melletti iskola hadikórház lett. A magyarok előnyomulása után nemsokára a visszavonulás miatt szomorúságra fordult a helyzet. A hivatalok és mások készültek a menekülésre. A romániai Kisiratos és Kevermes közt egy hétig dúlt a harc. A falu keleti szélén voltak felállítva a magyar gépágyúk, melyek borzasztó módon megrázkódtatták a templomi ablakokat a vasárnapi misében (szeptember 24.)." 27 44