Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 1. szám - Zielbauer György: A historia domusok mint a magyarországi felszabadító harcok történetének forrásai / 41–49. o.

Deutsch Minihof — Inzenhof, Rábafüzes körzetében magyar területen épült ki és ezt a térséget, többszöri ellenlökést kivédve, április ll/12-ig megszállva tartották a 6. német hadsereg hadosztályai."

19 A következőkben már nem ismeretlen, de a felszabadító harcok kutatásában és az eseményeik leírásában eddig nem használt dokumentumokra, forrásértékben a hadi jelentésekkel, parancsokkal azonos, a r. k. plébániákon vezetett história domusokra fogunk támaszkodni. Ezeket egészítjük ki néhány esetben az egyházi halotti anyakönyvek bejegyzéseivel. Tesszük ezt azért, mert több helyen a már 25—30 évvel ezelőtt elhunyt katolikus plébános nem gondolhatott arra, hogy az események idején naponta vezetett história domus és a temetés napján legalább felfektetett anyakönyvi beírás történeti forrás lesz. Első kérdésként a magyar—román határ átlépésének és a határ mentén fekvő magyar községek felszabadításának időpontját kíséreljük meg meghatározni. Battonya Szeptember 24-i bejegyzés: ,,Az oroszok Tornya felől a község határához értek. Négy páncélkocsiból délután 2 órakor lőni kezdték a községet. Az első lövés a plébániai iroda kéményét érte. A második a templom keleti falán áthaladva, a templomban a nyugati falon, a gyóntatószék és a kórus falánál robbant. Kárt •tett a gyóntatószékben, a kórusban, a Szt. Gellért ablakban. Lövések érték még a Szt. Margit ablak felső peremét, a jobb oldali tornyot a templomhajó párkányának magasságában. Ez a lövés behatolt a torony falába, de nem robbant. A toronyablak magasságában egy lövés érte a bal oldali tornyot, a jobb oldali torony ablakát pedig pontosan eltalálta két lövés. A magyar tüzérségi megfigyelő a toronyban megsebesült. A négy orosz harckocsi 7 lövés leadása után elpusztult."

20 Megállapíthatjuk, hogy nincs ellentmondás a hadinapló, a história domus és Púja Frigyes elsőnek, 1964-ben megjelent visszaemlékezése, továbbá a korszakkal foglalkozó történészek munkái között. Egyértelmű, hogy a szovjet csapatok 1944. szeptember 23-án átlépték a trianoni magyar határt Battonya külterületén, de ezen a napon egyetlen magyar község sem került a kezükbe. Másnap, 1944. szeptember 24-én, tehát vasárnap folyamán sem került szovjet kézre Battonya—Dombegyház—Kevermes község. Helytálló a hadinapló bejegyzése, mely szerint az arcvonal Battonya—Dombegyház—Kevermes községektől keletre feküdt. „A plébános utasítására a káplánok megkísérelték, hogy megjelenjenek a Megyéspüspök Űr őnagyméltósága előtt és jelentkezzenek szolgálattételre olyan helyre, ahol inkább szükség van rájuk. Battonyáról ugyanis a hívek túlnyomó része elmenekült. Fülöp István hitoktató a kunágotai plébánia vezetésére kapott megbízatást, Singer Ferenc káplán pedig a kétegyházi plébánia vezetésére, Poszt József pedig Dunántúlra távozott. A honvédség szeptember 26-án, kedden reggelre kiürítette a községet. Az orosz előőrsök du. 2 órakor érkeztek a község főterére, nagyobb csapat pedig du. 4 órára."

21 A fenti idézetből egyértelmű az, hogy a szovjet csapatok 1944. szeptember 26-án délután foglalták el Battonyát. Singer Ferenc 1944. szeptember 23-án Battonyán tartózkodott, mert ezen a napon végezte el Mészáros István József keresztelését. Ezt tanúsítja az r. k. plébánia „kereszteltek anyakönyvének XIII. k. 219. old. 137. folyószám alatti bejegyzés.

22 Battonyához kívánkozik még két megjegyzés az egyházi anyakönyvi bejegyzések alapján. 1944. szeptember 24-én (tehát vasárnap) két magyar katona 43