Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - KILÁTÓ - Draskóczy István: A Bolognai Állami Levéltár / 71–81. o.

az intézmény fentebb ismertetett szerkezetét követi. A főesperes tevékenységét és működését csak egyetlen protokollum, a „Liber sapientium" tanúsítja, amit 1414 és 1434 között Florianus Mathei de Griffonibus jegyző vezetett. A tudásukról tanúbizonyságot tett hallgatók neveit írták be ide, és feljegyezték a vizsgázás körülményeit. A vizsgára a főesperes jelenlétében a székesegyházban került sor. A római és kánonjog doktorainak kollégiumait külön állagba osztották. Évköre 1317—1800. Külön sorozatot alkotnak ezen belül a két testület fennmaradt konstitúcióit tartalmazó kötetek és csomók (1397—1591). A kánonjogi vizsgákról a „Libri secreti iuris Pontificii" 10 könyvből álló sorozata, a római jogi vizsgákról pedig a „Libri secreti iuris Caesaréi" 12 kötetes sorozata tájékoztat. Az elsőbe 1377 és 1794 között jegyezték fel az adatokat, míg a második az 1378 és 1797 közötti éveket öleli fel. Nagyobb hiányokat csak a XVI. század első feléből tapasztalunk. A „Libri secreti iuris Pontificii"-ből az 1533—43-as esztendők, a „Libri secreti iuris Caesarei"-ből az 1530—43 közötti bejegyzések vesztek el. A hiányok a két kollégium üléseinek aktáit tartalmazó anyagból pótolhatók. Ebben az „Acta iuris Pontificii et Caesaréi" nevet viselő és 72 kötetből álló sorozatban külön találhatók a római jog és a kánonjog jegyzőkönyvei. Csak az 1795—99 közötti évek vannak egy kötetben. A kánonjogi rész az 1431-es évvel, a római jogi pedig az 1483-as esztendővel kezdődik. A két kollégium ülésein nemcsak az egyetemi fokozatot nyert személyeket erősítették meg, hanem a két testületet érintő egyéb kérdésekről is tárgyaltak. Ezek az anyagok segítséget nyújtanak a kutatónak ahhoz, hogy a Studio-n tanult és fokozatot nyert hallgatók listáját összeállítsák. Ahogy a jogászoknak, úgy az orvosi és szabad művészeti kollégiumoknak az aktái is külön állagot alkotnak. Ezen belül a vizsgákról tájékoztató jegyzőkönyvek sorozata különösen értékes. Az orvosoké az 1504—1800 közötti esztendőket öleli fel 9 kötetben (hiányzik az 1594—1625 közötti időszak), ezzel szemben a szabad művészetek két regisztrumkötete az 1626 és 1800 közötti évekből tartalmaz bejegyzéseket. A statútumok csak az 1378—1395, 1410. és 1507. esztendőkből maradtak fenn. Van még egy, a XV. század elejére datálható statútum is. Az ülési protokollumok 1431-től 1799-ig engednek bepillantást a két kollégium életébe. Az orvosi kollégium speciális feladata volt, amit már az 1378. évi statútum is előírt, hogy felügyeletei; gyakoroljon az egészségüggyel kapcsolatos foglalkozások felett a városban. Ebből a célból hívták életre a Protomedici (Főorvosok) nevű bizottságot 1517-ben. Jegyzőkönyvei 1605-től 1776-ig adnak információkat a sebészi, patikusi, borbélyi vizsgákról, működési engedélyekről vagy a gyógyszertár-ellenőrzések eredményéről. A bolognai típusú egyetemi szervezet fontos elemei voltak az egyes universitas-ok. Szerepük azonban a városigazgatás beavatkozása révén fokozatosan csökkent. Az „Universita degli scolari" (Tanulók egyeteme) állaga az 1432 és 1800 közötti évekből őriz iratokat. Ezen belül több sorozattal találkozunk. Említést érdemelnek a jogászok 1432. évi statútumai, a szabad művészetek hallgatóinak 1609. évi rendelkezései. A római jogászok üléseinek a jegyzőkönyvei 1697— 1768, a szabad művészetek egyeteme által tartott gyűlések jegyzőkönyvei az 1540—1786 közötti évekről tájékoztatnak. Az artes diákjainak az anyakönyvei 1593. esztendővel, míg a „Fides matriculandorum" nevet viselő sorozatuk 1590nel indult. A legisták „Fides matriculandorum"-a csak a 18. században beiratkozott hallgatókról ad képet, hisz a két csomó csak az 1694 és 1800 közötti éveket öleli fel. Ez a sorozat annak köszönhette a nevét, hogy a hallgatónak, mielőtt az anyakönyvbe beírták, nemcsak a taxát kellett ezért lefizetnie, ha79