Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - KILÁTÓ - Draskóczy István: A Bolognai Állami Levéltár / 71–81. o.

nem igazolást kellett szereznie attól a mestertől is, akinek az irányítása aíatt tanul. Ezzel azt akarták elérni, hogy akit felvettek a matrikulába, valóban hallgató legyen. Mint látjuk, a középkort ebben az állagban csak az 1432. évi statútumok képviselik. Azoknak az emlékét, akik egyetemi fokozatot szereztek, a kollégiumok jegyzőkönyvei vagy a főesperes protokolluma megőrizték. De a hallgatók azon tömegei, akik ugyan Bolognában tanultak, de grádust másutt szereztek, vagy éppen sohasem fejezték be tanulmányaikat, eltűnnek a szemünk elől. A hiányokat szerencsés esetben más városok stúdiumainak a levéltárai pótolhatják. Magyarországi diákokra a német nemzet aktái között bukkanhatunk. Ugyancsak a kutatómunka kiegészítését szolgálhatja a közjegyzői levéltár és a Memoriali átnézése.

12 Annak a két diákkollégiumnak az anyaga, amelyik az Archivio di Stato-ban megtalálható, nem része az egyetemi levéltárnak, de mégis itt kell megemlékeznünk róluk. Bolognában a középkorban több, a hallgatóknak szállást és ellátást biztosító intézmény volt. Albornoz bíboros alapította 1364-ben a Spanyol Kollégiumot, amely ma is működik. Az Állami Levéltár az 1367 és 1811 közötti időszakból őriz reá vonatkozó dokumentumokat, az intézet fondjában. A kollégium épületében azonban még ma is jelentős iratanyag található. Albornoz bíboros könyvtárat is ajándékozott ennek a spanyol eredetű diákokat befogadó intézménynek. A művek listájára néhány évvel ezelőtt akadtak rá a Memoriali egyik kötetében.

13 Szondy Pál esztergomi kanonok és zágrábi prépost 1537-ben vetette meg a Collegium Illyricum-Hungaricum alapjait. Az erről szóló okiratot 1557-ben adták ki Nagyszombatban. Eszerint 4—6 magyar, illetve horvát pap kaphatott itt elhelyezést tanulmányai idejére. Az intézet rektora a zágrábi káptalan egyik kanonokja volt. A kollégium épülete ma Bologna egyik szép műemléke. Az itt lakó diákok életéről az Archivio di Stato-ban mindössze egy csomó tanúskodik, amelyben az 1561 és 1756 közötti évekre találunk iratokat. Amikor 1781ben II. József császár ezt az intézményt megszüntette, irattárát Zágrábba szállították. Ma a zágrábi káptalan levéltára „Collegium Bononiense" néven hat csomót tart nyilván. Ezek évköre 1553 és 1783. Megjegyezzük, hogy a Magyar Kancellária levéltárában is találhatók olyan dokumentumok, amelyek a kollégiumra vonatkoznak.

14 A harmadik szekcióba más értékes levéltárak is be lettek osztva. Például itt tartják számon a bolognai Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági kamara (Camera di commercia, industria e agricultura di Bologna) aktáit 1786-tól 1960-ig. Ebben a szekcióban találhatók azoknak az egyházi testületeknek, konventeknek, vallásos társulatoknak az iratai is, amelyet a napóleoni időkben szüntettek meg, és gyűjtöttek össze. Ezt a Corporazioni religiose (Vallásos testületek) címet viselő gyűjteményt további kisebb egységekre (fond) tagolták: konventek és monostorok, káptalanok, vallásos társulatok, kollégiumok. Ezen belül az intézményi levéltárak adták a tagolás következő fokozatát. Ezen a szinten az egyes testületeket aszerint csoportosították, hogy honnan származtak: Bologna és környéke, Ferrara, Imola, Ravenna, Forli, Modena. A gyűjtemény legrégibb oklevelét 922-ben adták ki. A kutatást 1975-ben elkészített alfabetikus index könnyíti meg. Külön csoportosították az egyes családok és személyek fondjait. Ebben a gyűjteményben olyan családok történetét lehet vizsgálni, mint Bentivoglio, Malvezzi, Marsili, Pallavicini, összesen 59-et. A levéltár őrzi olyan ma már megszűnt kisebb szerveknek is a fondját, mint a bolognai Osztrák—magyar konzulátus — Consolato austro-ongarico di 80