Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - DOKUMENTUM - Mázi Béla: Dessewffy Gyula Mór naplójegyzetei az 1844. évi Komárom megyei tisztújításról / 59–70. o.
Dessewffy Gyula Mór naplójegyzetei az 1844. évi Komárom megyei tisztújításról A naplót író Dessewffy Gyula Mór (1821—1868) a család tarcai ágából származik, apja Dessewffy János (1791—1847) luhotini (Sáros vármegye) birtokos. 1 Dessewffy Gyula Mór a kassai királyi akadémia jogi tanfolyamát 1840-ben fejezte be, majd Széli Imre nádori ítélömesterhez került patvariára. Itt a királyi tábla jegyzőjeként szerzett jogi gyakorlatot és 1842. jún. 22-én ügyvédi vizsgát tett. Még ugyanezen évben a váltóügyvédi vizsgákat is letéve Eperjesen lett váltóügyvéd. Sáros vármegyének tiszteletbeli aljegyzője és tiszteletbeli alügyésze volt. Az 1843. május 4-i országgyűlési követválasztó közgyűlésen a vármegye országgyűlési írnokává választották 2 és képviselte a távol maradó gróf Dessewffy Istvánt is. 3 Pozsonyban tagja volt az országgyűlési ifjúság olvasóegyletének/ 1 1842—1846. és 1849—1850. évekbeli naplói — mikből most egy részletet közreadunk — az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában találhatók a Quart. Hung. 4111 jelzet alatt. Korteskedés a választások idején 5 A vármegyék életének kiemelkedő eseményei voltak a tisztújítások és az országgyűlési követek választásai. Ezen eseményekre általában a nemesség egésze, vagy legalábbis többsége kivonult. A tisztújítások és a követválasztások kimenetelét a műveletlen, politikailag iskolázatlan, részben írástudatlan kisnemesi tömegek döntötték el, A pártok közt, melyek csak ritkán szerveződtek nem politikai színezettel, nagy küzdelem folyt a szavazatokért, és a korteskedés, a vesztegetés eszközeivel a liberálisok is kénytelenek voltak élni. 6 A kortársak aggódva figyelték a politikai közszellemet megrontó korteskedést és megszüntetésének módját keresték. Kossuth szerint hiba, hogy a viszszaélések ellen eddig csak represszív eszközöket használtak. El kell érni, hogy a különvéleményűek egymással szemben csak erkölcsi fegyverekre szorítkozhassanak. A lélekvásárlást szigorúan büntetni kell. A választójogot bizonyos értelmi kvalifikációhoz kell kötni, ugyanakkor azonban senkit nem szabad a választásra jogosultak közül kizárni, kiknek ezt a jogot az alkotmány már megadta — javasolja Kossuth. 7 Kemény Zsigmond, aki nagy tanulmányt szentelt a kérdésnek, 8 a korteskedést vizsgálva annak két változatát különbözteti meg: a korteskedést, mint a hivatalra és követségre jutás érdekében használt lélekvásárlást, illetve a korteskedést, mint elvek megbuktatására igénybe vett eszközt. Kemény a választások idején gyakorolt megvesztegetést „az alkotmányos országok organizmusának kikerülhetetlen következményének" (I. füz. 20. o.) tartja. Annak oka, hogy Magyarországon a választások körüli megvesztegetésre 59 «