Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Balázs Péter: A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején: II. rész / 34–47. o.

meg, de más évek iratanyaga is erősen meghiányosult

25

) Kispest és Pápa (pedig utóbbi 1943-ban értékes levéltárának ismertetőjét is megjelentette.) Az adatszolgáltatás szerint nem érte károsodás Balassagyarmat, Budafok (az ötkötegnyi levéltárinak tartott s az 1900-as évekkel kezdődő iratot a háború alatt páncélszekrényben őrizték), Eger, Esztergom (a fontosabb iratokat a Bazilika kriptájában elfalazták, és az 1945. évi jelentéstétéi idején is még ott voltak), Hajdúböszörmény, Kalocsa (jelentése nem szól róla, de más forrásból tudjuk, hogy az iratokat lehordták a múzeum városházi földszinti helyiségébe, s onnan csak 1949-ben vitték vissza eredeti őrzési helyére a „levéltár rendezetlen holmiját"),

26 Kiskunhalas (itt is csak más forrásból tudjuk, hogy a Csipkeházban kiállított tárgyakat széthordták, és a helybeli anyakönyvvezető néhány múzeumi tárgy mellett két XVII., illetve XVIII. századi térképet is megmentett, a többi irat sorsáról nincs értesülésünk),

27 Kőszeg, Makó, Salgótarján, Szentendre és Szentes levéltári anyagát. Iratanyaga kisebb-nagyobb mérvű összekeveredéséről írt Hajdúnánás (a levéltárat Ágfalvára szállították, de 4945 szeptemberében sértetlenül visszahozták, rendje megbomlott ugyan, de néhány heti munkával helyreállították), Mohács (még 1947-ben is azt jelentette, hogy irattára igen feldúlt és szétszórt állapotban van), Mosonmagyaróvár (a levéltár és az irattár anyagát részben leszállították egy tűzbiztos pincébe, !l947-ben még mindig ott volt, nedvesség és dohosság folytán kitéve a korai enyészetnök, s az irattár némileg megbomlott rendjének helyreállítása sem történt meg 1947-ig), Nyíregyháza (az irattár kisebb mértékben megbomlott rendjének helyreállítása 1947-ben már folyamatban volt), Szekszárd (az iratok rendje a felszabaduláskor felbomlott) és Szombathely (a levéltárban az iratokat ismeretlen egyének a földre szórták, az állványokat felborították, és az 1945-ös jelentés szerint a rendbehozatalra még több hónapi munkára volt szükség) polgármestere. A keveredés mellett meg is hiányosult, meg is rongálódott több megyei város iratanyaga. Békéscsabán, ahol — Féja Géza levéltárnok 4947. évi jelentése szerint — „ősidők óta" az irattári anyagot a padlásra hordták fel, a háború alatt ennek egy részét pincébe vitték, és később kazánfűtésre használták. Szerencsére a kevés számú XVIII. és a gazdag XIX. századi anyagot nem érte károsodás. Cegléd város elöljárósága 1944. október 18-án a katonai kiürítési biztos rendelkezésére Etyekre (Fejér vm.) távozván, több más irattal együtt magával vitte a közgyűlési jegyzőkönyvéket és 72 szabályrendeletet. A jegyzőkönyvek megtépetten visszakerültek, de a szabályrendeleteknek nyomuk veszett. A volt helyettes polgármester közlése szerint az országmozgósítási iratokat még Cegléden elégették. Az otthon maradt iratoknak mintegy 30%-át (elsősorban az 1940—1944 közöttieket) eltüzelték. Csongrádon 1944—1945-ben a páncélszekrényből az 1848—1849. évi jegyzőkönyvek és az örökváltsággal kapcsolatos iratok (köztük Kossuth Lajos levelei is) eltűntek. Az elszállított anyag (hogy mi és honnan, a jelentés nem mondja meg) visszaérkezett. A pincét raktárnak használták, és így az iratok (főként az 1927—1934 közötti közigazgatási anyag) rendje felbomlott. Gyöngyösről — az 1945. évi jelentés szerint — a levéltár anyagának mintegy 60%-át közvetlenül a frontvonal előtt, ládákba csomagolva, kocsikon Vác irányába szállították, és azóta nyoma veszett. Az 11947. évi jelentés erről az anyagról nem tesz említést, közli viszont, hogy a háborús események folytán összekeveredett iratokat anyagi fedezet hiányában még nem rendezték. Gyulán az 1730-as évektől kezdődő levéltári anyag eredeti városházi helyiségében vészelte át a háborús időket, az irattárból azonban a titkos iratokat az akikari polgármester ismeretlen helyre vitte, további sorsáról 1947-ig semmit sem tudtak meg. Jászberény polgármestere 1945-ben a levéltár teljes fel45