Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - Harsányi László: Magyar főpapi címerek a XX. században / 25–33. o.

tait idézi fel. A íőpásztori jelmondat (Crescamus in salutem — Növekedjünk az üdvösségre!) Szt. Péter első leveléből származik, s az apostolnak a kisázsiai keresztényekhez intézett buzdítása: „Szakítsatok hát minden gonoszsággal, minden álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással! Mint újszülött csecsemők kívánjátok a lelki vizezetlen tejet, hogy tőle felnőjetek az üdvösségre!"^ A mai magyar egyházi heraldikában azonban akad a fentebb leírt címerektől némileg eltérő főpapi jelvény is, mely egyszerre jelez újítási törekvéseket és hagyománytiszteletet. Dr. Szakos Gyula székesfehérvári megyés püspök historizáló címerében -rmelyet dr. Szilárdf fy Zoltán tervezett — nincsenek pontifikállak, s hiányzik a prelátusi kalap is. (4. ábra.) A rangjelző szerepét, akárcsak az élő heraldika korának főpapi címereiben, egy mitra tölti he, melyből infula indul ki, keretezve a címerpajzsot, azon viszont megtalálható a 12 bojt.

34 A heraldikai pajzsok megszokott formáitól eltérő, háromszögű, ívelt oldalú pajzs, melynek felső széle függönyívben végződik, leginkább a XVII—

XVIII. századi angol pajzsformákra hasonlít. Zöld mezejében vörös szívből kinövő, duplán rovátkolt négyzethálós latinkereszt lebeg, melyet egy szintén a szívből kinövő, természetes színű kéz tart. A címerpajzs egymásba kapcsolódó hármas motívuma a szív, a 4. ábra. Dr. Szakos Gyula címere 31