Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 4. szám - Vajay Szabolcs: Veszprémvölgy és alapítói / 20–24. o.

VAJAY SZABOLCS Veszprémvölgy és alapítói A Levéltári Szemle 1988. évi harmadik számában Érszegi Géza főlevéltáros régi adósságot rótt le, amidőn ,a Szent István király veszprémvölgyi görög oklevele kapcsán felmerülő kérdéseket összegezte, magát az oklevelet pedig gondos szövegkritikával, a két fennmaradt átírás hitelesebbikének hasonmása kíséretében, közzétette.

1 Ezzel végpontot tett a Pray Györggyel 1770-ben megindult és Györffy Györggyel 1977-ig húzódó láncolatra, amelyet inter ália oly jeles szaktudósok neve fémjelez, mint Hóman Bálint, Szentpétery Imre, vagy Moravcsik Gyula .. .

2 Az eredeti oklevél és a Kálmán-kori átirat hitelének kérdése és tartalmi felmérése ezzel el is dőlt. Nem dőlhetett el azonban olyasmi, amiről maga az oklevél, illetve az átirat hallgat: a kiállítás dátuma és a görög nyelv használatát indokló kedvezményezett személye, akit a kutatás — helyesen — mint Imre herceg talányos bizánci hitvesét jelöl meg.

3 — E két adat tisztázássá oldhatja csak meg az ugyancsak függőben maradt harmadik lényeges kérdést: az oklevél időrendi besorolását. — Tegyünk hic et nunc a fentiek pontosítására kísérletet. Alátámasztó adat híján kísérletünk csak spekuláció. Mindössze egy kései hagyomány felhasználásából adódó ésszerű következtetések aranyszabályára hivatkozhat. Ami tehát következik, nem állítás, csak ajánlat; fogadjuk ilyeténként, szíves jóindulattal. A „bökkenők" dolgában idézzük Érszegi Géza kifogástalan ténymegállapítását: „. ..Szent Imre hercegnek, első királyunk fiának a jegyese a görög (bizánci) császár leánya volt. Ez az eljegyzés minden bizonnyal szövetségkötés eredménye leheteti a két uralkodó között. Sajnos a máskor oly bőséges adatokat tartalmazó bizánci források a XI. századi magyar történet vonatkozásában rendkívül szűkszavúak, s így a legenda állítását sem erősítik meg. Szent Istvánnal egy időben II. Baszileiosz császár uralkodott az őt túlélő öccsével, VIII. Konsztantinosszal. Baszileiosz császár nőtlen volt, Konsztantinosznak három lánya közül pedig Eudokia monostorba vonult, Zoé először III. Romanos császár felesége volt, s utóbb még kétszer férjhez ment, s végül Theodóra ugyan szintén monostorba került, mégis először 1042-ben Zoéval közösen, majd 1055/1056-ban egyedül uralkodott. Közülük az egyik III. Ottó császár jegyese volt. Valószínű azonban, hogy egyikőjük sem lehetett Szent Imre herceg jegyese, részben a koruk miatt, részben pedig a rangkülönbségre oly mereven ügyelő bizánci udvar nemigen adhatott császárleányt a magyar udvarba." — Eddig a tárgyi ismereteinket híven tükröző idézet/' S jöjjön most a következtetés! Csak a nőtlen II. Basileios, a fiúutód nélküli VIII. Konstantinos és ennek jócskán túlérett, aggszűz leányai jöhetnek 20