Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Vigh Zoltán: A videotechnika alkalmazása a levéltárban / 103–105. o.

A videotechnika alkalmazása a levéltárban A Csongrád Megyei Levéltárban az 1980-as évek közepén indulhatott el az a program, amely a modern technika alkalmazását irányozta elő a levéltár archiválási, rendezési, nyilvántartási és közművelődési tevékenységének továbbfejlesztésére. E program célja és remélt eredménye a levéltári anyag közkincscsé tétele, kutathatóságának javítása, az iskolai oktatás és a honismereti munka fokozottabb támogatása. A mikrofilmolvasók, másológépek és számítógépek beszerzése mellett itt került sor az országban elsőként a videotechnika levéltári alkalmazásának kipróbálására az archiválás és a honismereti tárgyú filmkészítés terén. Ahogyan a számítógépek technikai kihívásával is országszerte megbirkóztak a többnyire humán beállítottságú levéltárosok, a videotechnika kezelésének elsajátítása sem okozott gondot. A kezdetben csak egy kamerával és hordozható videomagnóval rendelkező „stúdió" munkáját Szeged megyei, illetve Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes város levéltárainak anyagára támaszkodva kezdte meg. A történeti értékű mozgókép fogalma és archiválásának ötlete a legalapvetőbb levéltári feladat napjaink technikai fejlettségének megfelelő újraértelmezéséből fakadt. A cél kezdetben az volt, hogy ne vesszen el a sok értékes, de nem publikált helytörténeti előadás információanyaga, és a nagy gyűjtőmunkával összeállított levéltári időszakos kiállítások később is hozzáférhetők legyenek a kutatók és érdeklődők számára. A videofelvételek későbbi felhasználása — pl. a mikrofilmektől eltérően — nemcsak a levéltárban történhet, egyszerűen elkészíthető másolata beépíthető az oktatási és közművelődési intézmények tanmenetébe, illetve programjába is. A Csongrád Megyei Levéltárban 1986-tól kerülnek videoarchiválásra a levéltári napok rendezvényei, nyomtatásra nem kerülő és ezért korábban gyakran a feledés homályába vesző helytörténeti előadások, emlékülések, levéltári tanácskozások, időszakos levéltári (magángyűjtői) kiállítások. Ez utóbbiaknál bebizonyosodott, hogy a makrofelvételi lehetőséggel (nagyítás) kiváló minőségben lehet képernyőre vinni apró betűs levéltári dokumentumokat is. Az első évben 15 órányi anyagot rögzítettünk Szentesen (Boros Sámuelemlékkiállítás), Csongrádon (levéltári nap a várostörténeti monográfia kapcsán), Makón (levéltári nap a 150 éves városi tanácsház évfordulóján, az 50 éves Hagymaház és Erdei Ferenc-emlékülés és -kiállítás) és az első községi levéltári nap helyszínén, az áttelepülésének évfordulójára emlékező Földeákon. A helytörténeti kutatás valamennyi területére kiterjedő 25 előadás és három kiállítás került így az illetékes levéltárak videotékájába. Az 1987-es felvételi tervek már nem csak archiválási szándékot jeleztek, kísérőszöveg és aláfestő zene hozzáadásával már egyszerűbb filmek elkészítését is célul tűztük ki. A Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Kisteleken rögzített 23 helytörténeti előadás mellett erre a képi feldolgozáshoz jobban kötődő öt kiállítás (Szeremlei Sámuel-, illetve Nagy György-emlékkiállítás Hódmezővásárhelyen, Kistelek története a levéltári források tükrében a helyszínen és Szentesen a nevezetes középületeket bemutató időszakos, valamint a „Csongrád megye, Szentes, Levéltár" című állandó kiállítás) nyújtott lehetőséget. Tervezzük a továbbiakban fénykép- és képeslapgyűjtemények, visszaemlékezések archiválását és a kutatók rendelkezésére bocsátását is. Ezek a tervek azt is jel103