Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - MÉRLEG - Farkas Gábor: Budától – Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 1686–1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Pécs, 1987. / 75–76. o.

A már említett európai kiválóságok mellett szerepel és megszólal a missilis rovatban Szulejmán pasa nagyvezér, aki éppen békét ajánlott (1687. január 2-án kelt) levelében Badeni Hermann bárónak, az udvari haditanács elnökének. Erre a levélre válaszol az udvari haditanács elnöke a nagyvezérnek, azzal, hogy a császár igaz békét kíván, de nem olyan, melyet a török legutóbb megszegett, amikor területeket hódított meg, embereket rabolt el, és a béke éveiben többet ártott az országnak, mint a háború alatt. A levelek között található Lotharingiai Károlyé, aki Badeni Lajos őrgrófot kérte, hogy egységeivel csatlakozzék az Eszék elleni hadjárathoz, de közölt a szerkesztő több missilist Badeni Lajostól is, melyeket nagybátyjához, a haditanács elnökéhez, továbbá Lipót császárnak írt. Szép fejezete a kötetnék Károly Gusztáv bádeni őrgróf, a sváb csapatok parancsnoka levelezése IX. Károly svéd királyhoz és a haditanácshoz. Megszólal a kötetben Savoyai Jenő herceg, altábornagy, továbbá Louis Hector Villars ezredes. Az V. fejezetben egykorú nyomtatványokat közöl a szerkesztő az 1687. évi hadjáratról és a nagyharsányi győzelemről. Olvashatunk részletes tartalmú röpiratot is a nagyharsányi csatáról, és két ugyancsak részletező jelentést, elbeszélést az 1687. és 1688-i hadjáratról. A kötetet a személyi és földrajzi nevek mutatója zárja. A mutatók emelik a kötet tudományos szintjét, ugyanakkor a praktikus oldalát is kiemelik. A kötet nívós képanyaggal rendelkezik. Ezek jó része korabeli metszet, térképrészlet, portré, de találunk a kötet tanulmányaihoz készített terepvázlatokat is, melyeken a nagyharsányi csata egyes mozzanatait jelölte a szerző. A kötet kiadásával a Baranya Megyei Levéltár hozzájárult a magyarországi törökellenes küzdelmek eddig részben ismeretlen forrásainak feltárásához. Farkas Gábor A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrehozását követően, 1988. június l-jével a Művelődési Minisztérium engedélyezte az Országos Vízügyi Levéltár elnevezésének Országos Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Levéltárra, történő megváltoztatását, valamint illetékességi és gyűjtőkörének kibővítését. A levéltár illetékességi és gyűjtőköre a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumra, az ennek alárendelt központi és területi szervekre, intézményekre, a felügyelete alá tartozó vállalatokra, egyesületekre és az ország területén működő összes vízgazdálkodási társulatra, továbbá a szakterület jelentős személyeinek levéltári anyagára terjed ki. A levéltár jogosult a megszűnt Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és jogelődei, valamint azok területi szervei iratainak átvételére is. 76