Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - MÉRLEG - Vargha Dezső: Magyarország történeti helységnévtára. Fejér megye (1773–1808). Bp., 1987. / 73–74. o.

Magyarország történeti helységnévtára Fejér megye (1773-1808) Szerk. Szaszkóné Sin Aranka. Kiadja a KSH Könyvtár- és Dokumentációs Szolgálat Bp. 1987.136 pag. Hézagpótló és a kutatáshoz nélkülözhetetlen kiadványsorozat első darabja jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár- és Dokumentációs Szolgálat kiadásában, amely Fejér megye történeti helységnévtárát tartalmazza 1773 és 1808 között. Amint a bevezetésben a szerkesztő leszögezi, ennek a sorozatnak az a fő célkitűzése, hogy „a források biztosította lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország településeit (beleértve a külterületi lakott helyeket is), az önálló névvel bíró pusztákat, illetve megkísérelje visszatükrözni a korabeli települések fontosabbnak ítélhető demográfiai, gazdasági jellemzőit". A dokumentációs szolgálat történeti statisztikai kutatócsoportja a XVIII. század végi állapotokat tükröző helységnévtár összeállításának előkészítését a történelmi Magyarország területére kivetítve már 1972-ben megkezdte. Elsőként — amint az a szerkesztői bevezetésből kiderül — a levéltári és a könyvészeti forrásokból a tervezett helységnévtárhoz szükséges adatok cédulázása történt meg. Ezt követte a feldolgozhatóság és a megjelenés érdekében a vármegyénkénti csoportosítás, amely lehetővé tette az akkorra már százezret meghaladó cédulamennyiség rendezésénél a megyei tudományos intézmények, a helyi levéltárak bevonását. Az adatgyűjtés 1981. évi befejeződését követően 1986-ig tíz ilyen intézmény kapcsolódott be a munkába, amely 23 történeti vármegye anyagát érintette. Az eredeti célkitűzést részben módosítva, az első ütemben Horvátország, Erdély és a Határőrvidék nélküli terület vármegyéire terjed ki az adatközlés. A kiadványsorozat célját, tartalmát és a kiadványokban fölhasznált történeti források ismertetését Szaszkóné Sin Aranka, a Fejér megyei kötet szerkesztője a Statisztikai Szemle 1987. augusztusi számában tette közzé. (Magyarország Történeti Helységnévtára 806—815. p.) Itt sort kerített az előző korok történeti forrásainak ismertetésére, emellett részletesen tárgyalta a XVIII. század végi források helyzetét, történetét és forrásértékét, az eddig elkészült helységnévtárak jellegét, a most kiadásra kerülő sorozat tematikáját. A megjelent kötet a következő általános források idevonatkozó adatait tartalmazza: 1. Lexikon Locorum, amely vármegyékre bontva, négy nyelven közli a helységek főbb adatait — általában a puszták kivételével — 1773-ból. 2. Tabella Locorum, amely vármegyénként, járásonként! csoportosítást közöl 1780—1781-ben. 3. A következő forrás a híres, II. József által elrendelt népszámlálás itt használható adatbázisa volt. 4. A korabéli birtokösszeírások fontos adatbázisként szolgáltak, ahol pedig egyes rovatai kitöltetlenek maradtak, ott részben pótolhatók voltak a Helytartótanácsi, illetve a Kúriai Levéltárban található összeírások hasonló adataival. 73