Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - MÉRLEG - Vargha Dezső: Magyarország történeti helységnévtára. Fejér megye (1773–1808). Bp., 1987. / 73–74. o.
A fölhasznált adatbázishoz csatlakozott Johann Mathias Korabinsky (Geographisches-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pozsony, 1786., valamint Atlas Regni Hungáriáé portatilis Pozsony, 1817.), Vályi András (Magyar országnak leírása 1—3. k. Buda, 1796—1799), Johannes Lipszky (Repertórium locorum objectorumque ... Buda, 1808.) műve is. A kötet összeállítói az általános források mellett az érintett településeknél, lakott helyeknél a felekezeti összeírások adatait szintén fölhasználták. Gazdasági és egyéb forrásként a postaállomások, só- és harmincadhivatalok Fallenbüchl Zoltán által összeállított jegyzékét, valamint az 1780 és 1800 közti kalendáriumok vásár adatait vették be a kötetbe, végül pedig az első katonai fölmérés térképszelvényen ábrázolt jeleit is tartalmazza az összeállítás. A Fejér megyei történeti helységnévtárhoz egy, a múlt század 70-es éveiben közzétett községhatáros, 1:144 OOQ-es méretarányú megyetérkép tartozik, amelyen a korabeli leírások idevonatkozó adatait tüntették föl. A vármegye településeinek leírása a már említett forrás, a Tabella Locorum beosztása szerint történik, és a csoportosításban a sármelléki, a csákvári és a bicskei járás községei követik egymást olyan sorrendben, amelyben ez a forrás megadta azokat. A térképen önálló határral ábrázolt területek egymás mellé kerültek, ezeket vízszintes vonal választja el egymástól. Nagy előnyére szolgál a kötetnek, hogy az egymásnak ellentmondó, kiegészítő adatok mellett az eredetet is jelölték, hogy ezáltal is elősegítsék a felhasznált források forráskritikai elemzését. A már említett bevezetésben részletes ismertetést kapunk a lakott helyek feltüntetett adatairól. Minden egység folyamatos sorszámot kapott, a nagybetűkkel írott névalak pedig a névváltozatok alapján képzett, legteljesebb névalak — mai helyesírással írott — formája. A jogállást tanúsító jel után a mellékelt térkép szelvényszáma következik, majd a birtoklási, a gazdasági és egyéb adatok, a népszámlálás ház-, háztartás- és népességszáma, a vallási megoszlás, az egyházigazgatási beosztás, a beszélt nyelv föltüntetése. A könyvet helynév-, felekezeti, valamint birtokosmutató teszi teljessé. A sorozat első kötete után folyamatosan tervezik megjelentetni az újabb vármegyékről összegyűjtött, hasonló évkörű adatsorokat — még ebben az évben megjelenés előtt áll a Pest-Pilis-Solt, valamint a Nógrád megyét tárgyaló összeállítás —, és az ország más vidékein szintén előkészületek történtek a munkák megjelentetésére, az adatok pontosítására, a gyűjtőmunka teljesebbé tételére. Reméljük, a sorozat további munkái eredményesen fogják fölhasználni az első kötet tapasztalatait. Jobban, és sokrétűbben fognak együttműködni a szerkesztők az illetékes megyei levéltárakkal, és jobban beépítik munkájukba a helyi adatokat, az ott rögzített eredményeket, valamint nagyobb gondot fordítanak a kisebb lakott helyek, puszták beazonosítására. A sorozat elindításánál létrehozóit az a szándék vezette, hogy segítséget nyújtsanak a korszak kutatóinak egy-egy település, régió helyei jellemző adatainak összegyűjtésében, fölhasználásában, emellett fölvilágosítást is kapjanak arról, hogy kutatásaikban mely egyházi vagy családi levéltárak anyagához forduljanak. Amellett, hogy csak üdvözölni lehet ezt a nemes célt, értékelni kell a befektetett tartalmas munkát, csak azt kívánhatjuk, hogy a történelmi Magyarország minden régiójáról, minden vármegyéjéről jelenjen meg ez a helységnévtár a helyi eredmények fölhasználásával, mert ezáltal is átfogóbb képet nyerhetünk egy fontos történelmi korszak, a XVIII. századvég, a századforduló történetkutatásának elmélyítéséhez. Vargha Dezső 74