Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Balázs Péter: A megyei városok iratanyaga a Horthy-korszak utolsó éveiben és a frontvonal áthaladása idején: I. rész / 44–58. o.

gebtai iratok kikereséséről. Karcagon a szabályrendelet (94. § 10.) szerint „a főjegyző őre a levéltárnak". Hogy feladata ezzel kapcsolatban miben állt, arra vonatkozóan a rendelet semmit sem állapított meg. Ha valamire a régi iratok közül szükség volt, akkor a leggyakrabban a bennük búvárkodni szerető polgármester ment le a levéltárba, ritkábban a főjegyző tette ugyanezt. Pápán a polgármester közlése szerint a főjegyző volt a levéltár vezetője. E névleges megbízatással kapcsolatos munkája azonban csak abban merült ki, hogy ő őrizte a jegyzőkönyveket tartalmazó szekrény kulcsát. Sátoraljaújhelyen az egy köbméternyi, 1710—1870 közötti ,,külön régi irattárat" egy szekrényben a főjegyző szobájában helyezték el, és az ő gondjaira bízták. Zalaegerszegen az 1898-ban kiadott szabályrendelet 55. §-a kimondta, hogy a levéltárnoki teendőket a főjegyző látja el. Az 1930-as években megválasztott főjegyző néhány évig kezelte is a levéltárat, az 1940-es években azonban erre már nem futotta idejéből, így azután a levéltár kulcsait — a feladatokkal együtt — átruházta az irattárosra, aki a főjegyző utasításai szerint kiemelt és visszahelyezett iratokat, elintézte a kölcsönzéseket, sőt ügyelt az anyag rendjére is. Néhány városban a szervezeti szabályzat vagy éppen alkalmi megbízás alapján valamelyik tisztviselő végzett — természetesen egyéb munkája mellett — levéltári kurrens feladatokat is. Egerben az 1907-ben kiadott szabályrendelet VI. pontja értelmében a városi jegyző „egyszersmind levéltáros is", ami időközben úgy módosult, hogy a mindenkori városi aljegyző látta el a levéltárral kapcsolatos feladatokat. A felméréskor Papp Istvánra hárult volna ez a munka, Ő azonban nyolc ügyfajta előadója lévén, alig tudott a levéltári kurrens feladatokra időt szakítani. Gyöngyösön az 1940. évi ügyrendi beosztás szerint az egyik előadó ügykörrésze — 9 egyéb ügyköre mellett — a levéltár kezelése. 1940 decembere óta dr. Várhelyi Tibor közigazgatási gyakornok, rendőri büntetőbíró látta el a levéltárnoki munkakört, vagyis iktatta a közvetlenül levéltárba adott iratféleségeket, kikeresett és elhelyezett iratokat. Hajdúnánáson a polgármester 1932-ben a levéltár kezelését Tóth Lajos közgyámra bízta, aki azonban továbbra is ellátta a közgyám teendőit, sőt az ő feladata maradt az iparügyi iktatás, az árvaszéki becslések elvégzése, a haláleset felvételi jegyzőkönyvek elkészítése is. Az ő levéltárnoki megbízatása tehát abban realizálódott, hogy őrizte a levéltár kulcsát és elvégezte a szükséges szereléseke':. Amikor egyéb feladatai mellett mégis maradt szabad ideje, hozzákezdett az egyszerűbb rendezési munkákhoz, vagyis az összekuszáltan fekvő irathalmazból numerusok szerinti iratcsomókat állított össze. Kiskunhalason a város szervezeti szabályzata a mindenkori tanácsjegyző gondjaira bízta a levéltár kezelését. Gaál Jenő tanácsjegyző megbízatása — saját bevallása szerint — a levéltár kulcsainak őrizetében merült ki, s a levéltárban, amit „holt kriptának" nevezett, semmiféle munkát nem végzett. Nagykőrösön a levéltárat (akár az irattárat) rendszeresen senki sem kezelte. Ha valamilyen levéltári munka akadt, azt a polgármester rendelkezése értelmében Nagy Lajos közigazgatási gyakornok végezte el, aki egyébként magánszorgalomból érdeklődött is a levéltár iránt, s ő volt az egyetlen, aki az iratanyagot legalább nagy vonásokban ismerte. Szombathelyen az a gyakorlat alakult ki, hogy a városi fogalmazói kar legfiatalabb tagja kezelte a levéltárat. A felmérés idején dr. Bontó Antal egyéb feladatai (kihágási rendőri büntetőbíró, árvaszéki jegyző, bizottsági jegyzőkönyvvezető, az anyakönyvvezető helyettese) mellett hetenként egy-két órát foglalkozott a levéltárral, amikor egy segédhivatali tisztviselővel a közigazgatáshoz szükséges kutatásokat elvégezték és a szerelendő iratokat kiemelték. A többi városban — kivéve Csongrádot, amelynek esetében a jelentés e kérdőpontra nem hozott választ — a levéltár kezelését is az irattáros (iktató, kiadó) látta el. Szentendrén azonban még az iktató-kiadó hivatal sem foglal4:;