Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Bán Péter: A Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár iratainak rendszere / 39–43. o.

sai ezen iratok eredeti számrendjét teljesen felforgatták; a helyreállítás a következő évek feladata lesz.) A gyűjtemény fejlesztését egyébként folytatták a századfordulóig, s e logika szerint soroltam ide a Trianon után elcsatolt délvidéki birtokok jogi iratait, valamint szórványosan előkerült 18—19. századi határjárási, határkiigazítási protokollumokat, azután jobbágyok adásvételi, osztályszerződéseit. A szorosan vett fondképző szervek közül a legmagasabb rangú a gazdatiszti ülés volt (sessio vagy concessus oeconomicorum officialium), biztosan 1779-től, amikortól már rendelkezésünkre állnak jegyzőkönyvei. 1817-ig bekötötték a protokollumokat, viszont — vagy éppen ezért — nyomuk veszett a kísérő iratoknak (kérvényeknek, jelentéseknek stb.), amelyek szerencsére a „kötetlen" időszakban, 1817-től 1855-ig majdnem hiánytalanul megmaradtak. Természetesen a jegyzőkönyvek és a kapcsolódó iratok szerves egységét nem bontottam meg. Az 1817. évvel, amikor Kollonich László érsek halála után 1822-ig a Magyar Kamara irányította-ellenőrizte az érseki uradalmak gazdálkodását, megindult a tisztiszéki levelezés iktatása, a nyilvántartás pedig jobbára „protocollum exhibitorum vagy expeditorum" (kiadmányozási jegyzőkönyv) cím alatt futott. Mutatókönyvek 1832 és 1856 között készültek avagy csak erről a negyedszázadról maradtak ránk. A harmadik fondot tisztiszéki és prefektusi iratoknak kereszteltem. Tetszetősebb, elhatárolóbb lenne csak az uradalmi főtiszt (praefectus, jószágigazgató, -kormányzó) iratairól beszélni, csakhogy ez erőszaktételt jelentene a korabeli birtokkormányzat és a mai történeti forrásérték realitásaival szemben. Ugyanis a prefektus saját iratkezelése a gazdatiszti szék írásbeliségéből vált ki, minden jel szerint 1822-től (a már említett kamarai kezelést követően), amikor elkészült első levelezőkönyve, s kiformálódott önállóan iktató-indexelő irodája. Másfelől: 1856 után, mikoris ismét bekötötték a gazdatiszti ülés jegyzőkönyveket, illetve nyoma vész a tisztiszék saját, független anyagának, akkortól a tisztiszékí iratok, sőt (kötetlen) jegyzőkönyveik is a jószágkormányzóság iktatott iratai közé sorolódtak; mindezek tartalma tehát egyazon főtiszti-prefektusi iktató- és mutatókönyv-sorozat segítségével kereshető vissza. Ez a központosított, operatív birtokigazgatás eddigi ismereteim szerint azután nem változott lényegbevágóan egészen az 1945-ös földosztásig. Az évente 1000—3000 aktaszámra rúgó jószágigazgatási forrásanyag az uradalmi komplexumot mind területi, mind funkcionális szempontból átfogta; nélküle egyetlen részegységének története nem tárható fel maradéktalanul. Annál nagyobb kár, hogy feltűnő hiányok keletkeztek a tisztiszéki és prefektusi iratokban, s csak itt-ott sejthetni, hogy a regisztratúra régi, főként 18. századi hiányosságai, avagy a gondatlan kezelés, a meggondolatlan átszállítás, esetleg a turkáló jellegű kutatás-keresés következtében. A legnagyobb dúlást sajnos a legkorábbi, 1817 előtti iratok szenvedték el, s mennyiségileg is roppant kevés forrásanyag található a levéltárban a 18. századból. Ami belőle a tisztiszéki és prefektusi fondba volt sorolható, azt iktatószám híján, illetve az esetleges régi lajstromszámok figyelmen kívül hagyásával részben már tárgyi csoportokba rendeztük (pl. gazdatiszteknek szóló instrukciók, jobbágyok kérvényei), részben ezután kerülnek rendezésre, darabonkénti átnézéssel. Az 1820-as évekkel kezdődő iktatott levelezésben különösen nagy űr látható 1846 és 1855 között, legvégül pedig a második világháború alatti esztendőkben. 1856-tól a századfordulóig külön állagba sorolhatóan gyűjtötték a főtiszti rendeleteket. A fondón belül maradva nem bontottam meg sem az I., sem a II. világháborús esztendőknek az egész földbirtokegyüttest érintő iratait, csak külön állagot képeztem belőlük. A következő és a 18. század végétől ugyancsak autonóm iratkezelést végző szerv a számvevőség volt. „Protocollum exhibitorum"-ai 1782-től, iktató- és 40