Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században / 14–34. o.

jutottak több Komárom megyei birtokrész (így Bábolna) tulajdonába és ennek révén lett Szeghy János is két Győr megyei hivatalviselése között (1648—1653) Komárom megye alispánja.

85 Itt sógora, Eölbey Márton tatai alkapitány jelentett számára támogatást.

86 Ami nem sikerült Szombath Szabó Andrásnak, mint polgárfinak, az sikerült Benkovith Péternek 1648—1653 között. Benkovith apja, Benkovith Szabó Mátyás valószínűen a délvidékről menekülő iparosok egyike, aki a török elől húzódott a biztonságosabb tájak felé.

87 1602-ben vásárolt egy győri házat 560 forintért.

88 1632-ben kapott nemeslevelet, az évtized végén már megyei esküdt.

89 1641-től három éven át városbíró. Felesége, Lendvai Katalin, az 1640-es években nemesített kápolnai Lendvai János győri harmincados testvére.

90 Arról, hogy a megyében földbirtokkal rendelkezett volna, nincsenek adatok. Ö maga a „Szabó" névvel nem szerepel a forrásokban, de testvére változatlanul szabómester, 1664-ben városbíró.

91 Benkovith számára földbirtok híján a megélhetést nyilvánvalóan polgári foglalkozása biztosította. így a hivatalviselés igencsak terhes lehetett, hiszen a megélhetést jelentő foglalkozástól vonta el, ezért 1643-ban a városi főbírói tiszttől éppúgy szabadulni akart, mint ahogyan 1649-ben és 1650-ben ismételten hevesen protestált az alispáni székben való visszatartás ellen.

92 Az 1655-től kezdődő három évtized Farkas András, Csepellényi Ferenc és Tarczy János nevéhez fűződött. Farkas Andrással első ízben 1640-ben, mint Győr város jegyzőjével találkozunk.

93 Nem tudjuk biztosan, vajon azonos azzal a Farkas Andrással, aki 1632-ben fejezte be gimnáziumi tanulmányait a győri jezsuitáknál. 1641-ben kitelvén esztendeje a városnál a megye választotta nótáriussá.

94 1642-ben és 1648-ban országgyűlési követ.

95 1646-ban Draskovich János országbíró kérésére a megye elbocsátotta szolgálatából, miután az országbíró kívánta őt titkárként felfogadni. Pályája ettől kezdve mint országbírói, majd (1649-től) nádori titkárként folytatódott.

96 1649-ben Győrszemerén vásárolt két lakott jobbágytelket, 1651-ben Lendvay János harmincadossal nyert társadományt két Fejér megyei falura és egy pusztára, 1654-ben felesége újjáépített győri házára kért és kapott szolgálatai elismeréseként „salva guardiát", azaz beszállásolási mentességet.

97 1655-ben egy másik győri házat vett.

98 Ugyanezen évben egy Fejér megyei lakott hely (Alsó-Tabajd) és 8 puszta birtokosa.

99 A házvásárlás talán összefüggött győri visszatérésével, harmincadosi kinevezésével 1655-ben. Ettől kezdve majd két évtizeden át vezette a harmincadosi hivatalt. 1662-ben a káptalan a megyének és egykor Pálffy nádornak tett szolgálataiért szántóföldet adományozott neki Győr határában.

100 1669-ben Győrszemerén 5 lakott és 1 puszta jobbágytelket, 1671-ben gyomoréi és felpéci pusztán álló nemesi kúriákat vett zálogba.

101 1673-ban bekövetkezett halála előtt tett végrendeletében Bácsán, Szentvid pusztán, Mérges, Homoród, Réti falvakban levő részeit, csanaki szőleit, győrszigeti majorját és kertjét, 3 győri házát, a mezőőrsi határban legelő lovait, gulyáit sorolta fel.

102 Nem kétséges, hogy Farkas társadalmi helyzetét házasságai számottevően erősítették. Első felesége, Angarano Krisztina (A. Márton szolgabíró és Balásffy Erzsébet — B. Tamás c. püspök, kanonok testvére — leánya) révén sógorságba került Angarano Tamás főpostamesterrel (később pozsonyi harmincados, majd a Magyar Kamara számvivője, címzetes tanácsosa).

103 Második felesége, Szapáry Judit (Sz. András leánya) viszont az ekkor már ugyancsak kiterjedt Szapáryakkal hozta kapcsolatba.

1033 (Közülük akár Kláris Péter fővajdát vagy a híres Szapáry Pétert említhetjük.) Fia, Farkas Mihály (1665: syntaxista a jezsuitáknál) még apja életében győri postamester (1689: alispán jelölt) lett, leányait pedig Győr két vagyonos kereskedője, Tavasz Gergely (armálisa 166223