Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században / 14–34. o.

ben kelt, 1668-ban apósa mellett vicesgerens, 1672-től táblabíró) és Maczko Mészáros György (armálisa 1650-ben kelt) vette feleségül.

104 Ebben az időben Farkas „váltótársa" az alispánságban Tarczy János, akinek élete nem kevésbé gazdagon alakult, mint társáé. Apja, Tarczi Szűcs Ferenc győri polgár, anyja, Szőcs Anna (az 1610-ben nemesített Szőcs Benedek városbíró özvegye) volt.

105 Testvérével együtt a győri jezsuitáknál végezte iskoláit. Nemessége 1642-ben kelt.

106 Három évvel később megyei esküdt, 1650től több mint egy évtizeden át a megye jegyzője, 1660-ban megyei dikátor.

107 A jegyzőségből emelkedett az alispáni székbe. Első birtokaihoz felesége, Némay Katalin, hozományaként jutott, aki a megye délkeleti részén törzsökös Némay család leányaként több birtokrészt hozott a házasságba. 1658-ban, amikor országbírói parancsra Némay Katalin és Némay Mihály birtokait elhatárolták egymástól, Győr megyében Mindszent falu, enesei, csádnémai, alsónémai, porvád-pusztai, koroncói részek, Komárom megyében pedig Alsó-Vasdinnye, Botytyán, Tarcs, Nádasd puszták szerepeltek közös tulajdonként.

108 Tarczy János ezekhez 1657-ben Selyemtelek pusztán egy nemesi kúriát, továbbá Alsó-Némán több birtokrészt vett zálogba.

109 1662-ben, 1663-ban és 1667-ben (már alispánként) további zálogos részek gyarapították vagyonát. Talán nem tévedünk, amikor úgy véljük, hogy a zálogos birtokokba a kereskedéssel szerzett pénzét fektette. 1669-ben ugyanis a kereskedőnemesek között a közepesnek számító 10 forintos adóval írták össze.

110 1683-ban bekövetkezett halálakor a megye elszámoltatta örököseit az alispánsága éveiben kézhez vett jövedelmekről s megállapította, hogy 16 esztendős működése idején 13 428 forintról nem számolt el. Természetesen az összeg egy részét fizetése és kiadásai fejében leírták, de adóssága még így is tekintélyes summára rúgott. Nem tudjuk viszont azt, hogy a megye nevében a Keleti Társasággal (Orientalische Compagnie) kötött szerződést mennyire használta ki a maga javára, de tény, hogy a hivatalosan megállapított jutalék egy részét kézhez vette.

111 Házassága számára is a gyors társadalmi előrehaladást jelentette. Apósa, Némay Pál nemcsak mint a megye ősi törzsbirtokos családjának leszármazottja örvendett megbecsülésnek, de megyei esküdtként, alispán jelöltként is szerepelt a XVII. század első felében.

112 Anyósa, Szeghy Erzsébet a szerecseni Szeghy család tagja, Sz. János alispán testvére. Figyelemre méltó tény, hogy fiuk, ifj. Tarczy János maga is a jezsuita gimnáziumot látogatta és esküdtként, illetve szolgabíróként már a század végén feltűnt.

113 Két leánytestvérét tekintélyes kereskedő, illetve tisztviselő nemesek, Wolfart Ádám és Küszöghy Ádám harmincados vették feleségül.

114 Tarczy két hivatalviselése között (1672 és 1675) csupán hasonló iskolázottságával illeszkedik a sorba Csepellényi Ferenc volt káptalani és megyei jegyző. Tanulmányait 1654-ben fejezte be a jezsuitáknál. 1662-től egy évtizedig volt nótárius, de nemességét csak 1666-ban hirdették ki a közgyűlésen.

115 Bizonyára a káptalannak tett szolgálatainak köszönhette, hogy 1664-ben salva gvardiát kapott győri házára.

116 Az 1669-es összeírás szerint kereskedéssel foglalkozó nemesember volt.

117 Felesége, Fejérváry János nemespolgár, megyei esküdt, városbíró, szolgabíró leányaként győri házat, győrszigeti kertet és majorságot örökölt. Nagyszülei révén rokonságban állt a legjelentősebb győri nemespolgár családok egyikével, a Torkosokkal.

118 A század utolsó másfél évtizedének kezdetén az alispánság ismét a győri harmincadosra, ekkor Király Jánosra szállt, öse a XVI. században Körmendi (Király) Ozsvát deák kereskedő, városbíró. Házuk a főtér sarkán állt, földszintjén boltokkal.

119 Apja, K. Márton végvári vitéznek íratta magát és évekig szolgált a győri őrségben. Király János 1648-ban fejezte be a gimnázium grammatikai osztályát, röviddel később a Magyar Kamaránál kezdett írnokoskodni, 24