Levéltári Szemle, 38. (1988)
Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században / 14–34. o.
ősi Asszonyfalvai családba. 66 Apja, Sz. István, rokonsága segítségével már aktívan részt vett a megyei közéletben. Adószedő, esküdt, tekintélyes hódoltsági birtokos, aki Győr visszafoglalása után ismét átvette birtokait. 1611-ben országgyűlési követ, 1623-ban alispánjelölt. 67 Népes családjából (3 fiú, 3 leány) Szapáry András emelkedett a legmagasabbra, megalapozója lett a család további pályájának. Őt 1634-ben jelölték első ízben alispánnak. 1635-ben megyei esküdt és 1637-től közel hét esztendőn át alispán, majd haláláig a Magyar Kamara tanácsosa. 68 A megyében rokonai révén fontos kapcsolatokkal rendelkezett. Felesége (Kalmár) Csatt Anna, egy győri kereskedőpolgár (a XVII. század elején még pozsonypüspöki jobbágy) és Dallos Erzsébet leánya. Annak a Dallos Erzsébetnek, akinek fiútestvérei a már említett püspök és alispán. 69 Egyik sógora nagy-győri Kláris Péter győri vajda, majd fővajda. 70 Szapáry András vagyonát jelzi, hogy özvegye 1650-ben Nádasdy Ferenc feleségétől a füzéri vár abaúji tartozékait és két Sopron megye falut 6670 aranyért vett zálogba. 71 Szapárynak a Magyar Kamarához történt távozása után Draskovich György püspök-főispán három jelöltje: Jagachich Péter, Szombath Szabó András, Szeghy János — közül Jagachich nyerte el a szavazatok többségét. Származását nem ismerjük, végrendeletében horvátországi rokonait említette. 72 1624ben tűnt fel Győrben, mint püspöki kamarás. 1629-ben Dallos Miklós püspöktől szolgálataiért egy győri házat kapott. 73 Néhány évvel később, mint lovastiszt bukkant fel. Felesége balogfalvai Siey Borbála. Az ő apai öröksége révén jutott egyes birtokrészekhez Koroncó és Szemere falvakban, illetve a Pokyak Rába menti falvaiban. 74 1632 óta visszatérő jelöltje volt a tisztújításoknak. 75 Rövid alispánságát nagyívű végvári katonai pálya követte, amely a veszprémi főkapitányságig vezetett. Jagachich „elbúcsúztatása" alkalmával (1645-ben) a megye nemessége („in presenti tumultuoso tempore") nem talált alkalmas személyt az alispáni posztra, így Szombath Szabó András szolgabírót bízták meg a helyettesi — ez esetben mondhatnánk megbízott-alispáni — teendők ellátásával. 76 Bármily rövid ideig is fungált ily módon Szombath, megbízatásának jellege miatt érdemes, hogy a választott alispánok sorát megszakítva röviden bemutassuk őt is. Annál is inkább, mert olyan tősgyökeres armalista iparospolgárról van szó személyében, aki hosszú megyei működésre tekint vissza, esküdtként és szolgabíróként. Armálisát, testvéreivel együtt, 1621-ben állították ki. 77 Két év múltán lett megyei esküdt. 1627-ben vásárolt testvérétől 55 ezüst tallérért egy lakatlan nagyécsi jobbágytelket. 78 1624-ben városbíró volt, de négy év múltán ismételt megválasztását a káptalan protestáns vallása miatt megakadályozta. A későbbi években vélhetően rekatolizált, mert a negyvenes években ismét városbíró lett. 79 A szolgabíróságot még 1650-ben is viselte. 80 Testvérei közül György szabómester, 1634-ben a céh atyamestere. 81 Mihály ugyancsak folytatta az ősi mesterséget, de mellette megyei esküdt és alispáni vicesgerens. 82 A családnak, így Szombath Szabó Andrásnak is, rokoni kapcsolatai kizárólag az iparospolgárság körében voltak. Néhány hónapos helyettesítés után a következő tisztújításon 1646 januárjában a XVI. században nemességet nyert szerecseni Szeghy család nőági leszármazottja, Szeghy János foglalta el a megye első tisztviselőjének székét, aki 1637ben a királyi kúria jegyzőjeként szerepelt. A család, melynek egyik őse szerecseni Szeghy Sixtus püspöki udvarbíró még csupán „agilis" volt, 1578-ban Szeghy Ambrus deák győri polgár révén jutott nemességhez. 83 Mind ő, mind testvére, a már említett Gergely kiterjedt városbéli rokonsággal rendelkeztek, számos tisztséget töltöttek be. Szeghy János apja Mihály városbíró, szolgabíró, nagybátyja Vasváry Szeghy György sári apát, győri nagyprépost, anyja az ősi Komárom megyei Benech család leánya. 84 Valószínűen anyai örökség révén 22