Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. szám - Érszegi Géza: Szent István görög nyelvű okleveléről / 3–13. o.

szerezte a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára, s elcserélte a Magyar Országos Levéltárral olyan oklevelekért, amelyek két példányban voltak meg ott. {Borsa Iván: A Hunyadi család levéltárának története. Levéltári Közlemények 35/1964. 46—47. és uő.: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára. I. A gyűjtemény kialakulása. Levéltári Közlemények, 41/1969. 300.) 24 Kumorovitz L. Bernát: Kálmán király 1109. évi veszprémvölgyi „ítéletlevele". A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 3. Veszprém, 1984. (továbbiakban: Kumorovitz, Kálmán király) 5—15. 25 A már idézetteken (Péterfy, Pray, Batthyány, Szegedy) kívül a „B" példány szövegét és facsimiléjét közölte Szerdahelyi György'Alajos (Diploma Graecum S. Stephani regis monialibus caenobii Vesprimiensis BMV dátum. Budae, 1804), valamint az ő nyomán a többi kiadói is. Erre vonatkozóan 1. Gyomlay Gyula: Szent István veszprémvölgyi donátiója. Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztálya köréből 17/1902. (továbbiakban: Gyomlay, Veszprémvölgyi) 5—8. 26 Fejérpataky László: Kálmán király oklevelei. Értekezések a történelmi tudományok köréből 15/1892. 5. 27 Gyomlay, Veszprémvölgyi 391—434. 28 Rómán Bálint: A veszprémvölgyi 1109. évi oklevél hitelessége. Turul 29/1911. 123—134, 167—174. Uő.; Szent István görög oklevele. Századok 51/1917. 99—136, 225—242. 29 Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. A Jászóvári Premontrei Kanonokrend Gödöllői Szent Norbert Gimnáziumának és Szent Norbert-Nevelőintézetének Évkönyve az 1943—44. iskolai évről. Szerk.: Szopek Loránd. Gödöllő, 1944. 293. és uő.: Kálmán király 5—15. Hogy miként nézett ki egy így megpecsételt oklevél, Moravcsik Gyula kutatásaiból tudjuk (Bizánc és a magyarság. Budapest, 1953. X. sz. kép). 30 Balogh Albin: A veszprémvölgyi görög monostor alapítása. A legrégibb magyarországi oklevél. Regnum 6/1944—1946. 21—30. László Gyula: A magyar pénzverés kezdeteiről. Századok 97/1963. 382—307. Komjáthy Miklós: A veszprémvölgyi alapítólevél kibocsátójáról. Levéltári Közlemények 42/1973. 33—49. Ugyancsak idevonható Melich János véleménye (A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1925—29. 39), miszerint a veszprémvölgyi monostort Sarolt, Géza fejedelem felesége számára alapították, s azt Szent István adományaival gyarapította. A Gézaféle alapításnak ellentmond az, hogy az oklevélben szereplő István „király" címet visel (Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Budapest, 1984. 79.), valamint az, hogy a monostor érseki volt, vagyis az (esztergomi) érsek alá tartozott, az érsekség azonban csak Szent Isván idején létesülhetett (Györffy György: Zu den Anfángen der ungarischen Kirchenorganisation auf Grund neuer quellenkritischer Ergebnisse. Archívum Históriáé Pontificiae 7/1969. 79—113). 31 Szentpétery, Pécsváradi és pécsi 631. 32 Horvát István: Boldog Asszony Veszprém Völgyi Apátza Monostorának alkató Görög oklevele Szent István Magyar Királytól Kálmán Magyar Királynak 1109-dik évi hiteles Másolatából két Réz Táblával. Tudományos Gyűjtemény 1/1834. 84— 106. 33 Moravcsik Gyula: Görög nyelvű monostorok Szent István korában. Emlékkönyv Szent István Király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk.: Serédi Jusztinián. Budapest, 1938. I. (a továbbiakban: Moravcsik, Görög nyelvű) 387—422. 34 Szent Margit legendája. Árpád-kori legendák és Intelmek. Szerk.: Érszegi Géza. Budapest, 1987,

2 125. Egyébként Szent Imre feleségére nézve nem egységes a hagyomány; némely forrás III. Kresimir horvát király leányát, más forrás pedig II. Mieszko lengyel királyét tartja Imre herceg nejének (Moravcsik, Görög nyelvű 413). 35 Moravcsik, Görög nyelvű 414, 418. 36 Gardthausen, V.: Die Schrift, Unterschriften und Chronologie im Altertum und im byzantinisohen Mittelalter. Griechische Palaeographie. Leipzig 1913

2

. II. 490— 491. Moravcsik, Görög nyelvű 414—415. Ostrogorsky, Georg: Geschichte des byzantinischen Staates. Byzantinisches Handbuch 1/2. (továbbiakban: Ostrogorsky, Geschichte) München, 1952. 256. 37 Moravcsik, Görög nyelvű 415. 38 A hercegnők életkorára abból lehet következtetni, hogy Zoé 1028-ban ötvenéves volt (Ostrogorsky, Geschichte 256 és Moravcsik, Görög nyelvű 415). 39 A bizánci udvar álláspontját Bíborbanszületett Konstantin császár a következőképpen fejtette ki: „Ha ... valamelyik nép azt kérné, hogy a rómaiak császárá11