Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - HÍREK - Dóka Klára: Beszámoló az egyházi levéltárosok tanácskozásáról / 93–95. o.

Beszámoló az egyházi levéltárosok tanácskozásáról 1987. október 8-án az Üj Magyar Központi Levéltár szervezésében került sor az egyházi levéltárosok kétévenkénti szakmai továbbképzésére, melyen ezúttal 38 fő vett részt. A tanácskozást Verő Gábor főigazgató nyitotta meg, aki az elmúlt két év eredményeit értékelve a Módszertani Osztály és az egyházi levéltárak egyre szorosabbá váló munkakapcsolatát emelte ki. A közös munka eredményeként sikerült befejezni az egyházi levéltárak fond jegyzék-sorozatának kiadását, melynek összeállítása 1976 óta az egyházi levéltárosok központi feladata volt. A hét kötetből álló sorozat négy kötete az utóbbi két évben jelent meg, így a 39 egyházi szaklevéltárban és a közel 4200 gyülekezetben, hitközségben, plébánián őrzött, 15 236 fm iratanyagról megfelelő áttekintésünk van. A bevezető előadást Gergely Jenő egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) tartotta, „Legújabbkori történetírásunk forrásai az egyházi levéltárakban" címmel. Áttekintést adott azokról a fontosabb irategyüttesekről, melyek 1867 utáni történetírásunkban nélkülözhetetlenek, elsősorban a politikatörténet és kultúrtörténet vonatkozásában. Kiemelte a Prímási Levéltár egyházkormányzati iratainak szerepét, melyekben az ország életének fontosabb eseményei visszatükröződnek, hiszen sem békés, sem háborús időszakban nem volt olyan jelentős politikai ügy, melyben ne kérdezték volna meg a katolikus egyház vezetőjét. Jelentősek az anyakönyvek, melyek nemcsak az egyre népszerűbb családkutatás forrásai, hanem közéleti személyiségek esetében is fényt derítenek az illetők származására, családjuk rokoni és társadalmi kapcsolataira, segítséget nyújtanak a politikus életpályák felvázolásához. Kiemelte végül a testületi és egyesületi iratok jelentőségét. Utóbbiak esetében — az iratanyagban bekövetkezett károk miatt — javasolta, segítsék elő az egyházi levéltárosok a ma még élő volt egyesületi tagok és vezetők emlékiratainak elkészítését, melyek elsődleges forrásként fognak szolgálni. A második előadó Bán Péter, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusa volt, aki az elmúlt évben a Kalocsai Érsekség gazdasági levéltárának 380 fm iratanyagát rendezte. A munka tapasztalatai mellett ismertette a fontosabb irategyütteseket, felhívta a figyelmet a rossz tárolás, többszörös szállítás miatt bekövetkezett hiányokra. Ezt követően Kisasszondy Éva, az MM Levéltári Osztály főelőadója beszélt az osztály erőfeszítéseiről, melyeket az elmúlt két évben az egyházi levéltárak helyzetének javítása érdekében tett. Elmondta, hogy a Kulturális Alapból — elsősorban az iratok védelme érdekében felhasználható — jelentős összeg állt rendelkezésre, továbbra is problémát jelent azonban a személyi ellátottság. A levéltár-kiegészítő szakra az utóbbi években egyházi levéltáros nem jelentkezett, így az utánpótlást nem lehet biztosítani. Bejelentette, hogy a szakmai munka egységesítése érdekében a Levéltári Osztály Kiss Máriát, a Vas Megyei Levéltár nyugdíjas igazgatóját megbízta a Dunántúlon levő egyházi levéltárak szakfelügyeletével. Az előadásokat követő vitában a hozzászólók felhívták a figyelmet egy sor, a köztörténet szempontjából fontos egyházi iratanyagra. Tenke Sándor ügyvezető elnökhelyettes (Református Gyűjteményi Tanács) az iskolai iratokról, Balázs László (Ráday Levéltár) a filiává lett református egyházközségek gyakran elkallódó anyakönyveiről, Hamvas József (Kalocsai Érseki Levéltár) 93