Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - HÍREK - Dóka Klára: Beszámoló az egyházi levéltárosok tanácskozásáról / 93–95. o.

a nemzetiségek történetére vonatkozó forrásokról beszélt. Többen felvetették az egyházi levéltárak kutatási rendjét. Mivel létszámproblémák miatt a folyamatos nyitvatartási nem lehet biztosítani, célszerű, ha a kutatók előzetesen levélben jelentkeznek, és nem volna érdektelen az sem, ha a kutatási feltételeket (engedélykérés, jelentkezés, nyitvatartás) a szélesebb közönség részére közzétennék. Kormos László (Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár) ismertette, milyen erőfeszítéseket tettek levéltárukban a kutatók jobb ellátása, elsősorban a helytörténetírás segítése érdekében. Segédleteikből községnév-mutatókkal ellátott gyűjteményt hoztak létre, összegyűjtötték és helységenként rendezték a különböző alapszabályokat, egész anyagukhoz topográfiai mutató készül. A tanácskozás második részében az egyházi levéltárakban őrzött családi és személyi iratokról, az Országos Levéltárban és a tanácsi levéltárakban készülő családi fondkataszter kiterjesztéséről volt szó. A vitát Pap Gáborné osztályvezető (Magyar Országos Levéltár) vezette, aki bevezetőjében ismertette a családi levéltárak kialakulását, szerkezetét, rendezésük alapelveit. A vita során tisztázódott, hogy a családi-személyi katalógus elkészítésekor csak azokat az irategyütteseket (fondokat, állagokat vagy tételeket) kell szerepeltetni a nyilvántartásban, melyek különösebb átrendezés nélkül elkülöníthetők, és az adatok értékelésekor figyelembe kell venni az egyházi levéltárak családi iratainak sajátos összetételét. A tanácskozás utolsó napirendi pontja az egyházi levéltárak térképeinek jegyzékelésével és katalógus kiadásával kapcsolatos problémák megbeszélése volt. E levéltárakban hozzávetőlegesen 6000 kéziratos tervet és térképet őriznek, amit viszonylag nagy mennyiségű nyomtatott egyházigazgatási térkép egészít ki. A levéltárak mellett nagy mennyiségű kéziratos és nyomtatott térképet gyűjtöttek be a könyvtárak is, mivel a kivitel technikája miatt sok a bizonytalanság, hogy az egyházmegyei, egyházkerületi, közigazgatási, egyházi birtokokat érintő út- és vasúttérképek, történeti atlaszok stb. a levéltárák vagy a könyvtárak gyűjtőkörébe tartoznak-e. Tóth Csabáné, az Országos Levéltár munkatársa ismertette a térképek jegyzékelésé vei" kapcsolatos előírásokat. A kiadott katalógusok egysége érdekében azt a módszert kell alkalmazni, mely az Országos Levéltár térképjegyzékeinél általánossá vált. Egy-egy térképről ötrovatos leírás készül, mely a szerzőt, a keletkezés évét, a térkép címét, jellegét, külső jellemzőit (méretarány, nagyság, anyag, állapot, színezettség, díszítettség stb.) és tartalmát (vízrajz, hegyrajz, helységek objektumok, utak, mezőgazdasági jellemzők stb.) rögzíti. Az egyházi térképanyag katalógusa — a mennyiségi tényezőket figyelembe véve — hat kötetben közölhető, melyek közül az első a református és evangélikus levéltárak térképeit, a többi pedig az érseki tartományok rendjében — a katolikus gyűjtemények anyagát fogja tartalmazni. A tervek szerint a munkánál a proveniencia elvét veszik alapul: az elkészítés módjától (kéziratos, litografált, nyomtatott) függetlenül szerepeltetik az egyházkerületi, egyházmegyei (érseki, püspöki), káptalani, rendi levéltárakba tartozó — tehát működésük során keletkezett, vagy rendeltetésszerűen náluk maradt — térképeket, ma bármilyen gyűjteményben őrzik őket. A katalógus ki fog terjedni az egyházmegyei, egyházkerületi könyvtárakban Őrzött, levéltári eredetű térképekre is. Néhány katolikus egyházmegye esetében (például Eger, Vác) az illetékes megyei levéltár a püspökség és káptalan gazdasági levéltárait a térképekkel együtt letétként átvette és saját gyűjteményétől elkülönítve kezeli. A teljesség érdekében ezeknek a térképeknek feltétlenül szerepelniük 94