Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Mraz, Henrike: A kamarai igazgatás kezdetei a Bánátban / 28–42. o.

Az említett társadalmi és szolgálati különbség a katonák és a kamarai tisztviselők között arra ösztönözte a Titkos Pénzügyi Konferenciát is — amely 1716. november 20-án a császár jelenlétében 20. ülését tartotta —, hogy egy udvari kamarai tanácsos kiküldését ajánlja a Bánátba „a gazdaság megőrzé­sére és szabályozására". Az ülésen, úgy tűnik, maga III. (VI.) Károly is tá­mogatta ezt. Azt ajánlották, hogy az Udvari Haditanács alelnökének, Her­berstein grófnak a vezetése alatt a neoacquistica kérdéseinek a tárgyalására létrehozott bizottságba az állami bank (Bancalitát) vezetőjét küldjék ki. 33 Az Universalbancalitát III. (VI.) Károly alapítása volt. Az állami bank funkcióját látta el és a császár a pénzügyek átfogó javulását várta ettől. 34 Az 1714. december 14-én kelt császári pátens hozta létre. Ezzel az 1705-ben ala­pított bécsi városi bank (Wiener Stadtbank) mellett, amelyet Ministerialban­codeputation vezetett és közvetve ugyanígy állami volt, létrejött egy további pénzintézet. A két intézet és az Udvari Kamara fölé rendelte az 1716. augusz­tus 19-i döntés a pénzügyi konferenciát. 35 Feladata az összpénzügyek felügyelete és legfelső irányítása volt. Fennállásának első éveiben a császár is ismételten részt vett az ülésein. Befolyása azonban fokozatosan csökkent, s hamarosan a neoacquistica ügyei is eltűntek a jegyzőkönyvekből. A pénzügyi konferencia november 20-i tanácskozásának eredményét ugyanezen dátum alatt dekrétum formájában közölték az Udvari Kamarával. Ez egy nagyon fontos ügyirat, amellyel a császár hivatalosan is felhatalmazta az Udvari Kamarát és az Udvari Haditanácsot a Bánát berendezésére. Aláírói a pénzügyi konferencia elnöke, Leopold Trautson herceg és az előadó, B. G. von Mikosch voltak. A szöveg így hangzik: „ö császári és katolikus felsége legfelsőbb érdekből úgy találta, hogy a temesvári Bánátban a gazdaság berendezése és helyreállítása időveszteség nélkül kézbe vétessék és az ehhez szükséges rendelkezéseket az Udvari Kama­rának megtenni javasolta. Még akkor is, ha ez nem történik másként, mint­hogy az ügy előmozdítására egy udvari kamarai tanácsost küldenek ki. őfel­sége részletes véleményét a következőkben méltóztatik tudatni. A tervezett elrendezéssel a császári Udvari Haditanács és a főhadbiztosság részéről tett intézkedéseket egyeztetni és koncentrálni kellene. Amikor ő császári és katolikus felsége legkegyelmesebb elhatározását köz­zéteszik, az Udvari Haditanács alelnökének vezetése alatt létrehozott bizott­ságban a mű elővétessék és megfontoltassék. Amikor a kívánt kiküldetés meg­valósul, a kiküldött személyt eligazítják, következésképpen, amikor a gazdaság a kincstár javára berendezhető, az Udvari Kamara erről referátum formájá­ban részletes szakértői véleményt terjesszen elő." 36 A dekrétum november 27-én érkezett meg az Udvari Kamarához. Palm udvari tanácsos jegyezte fel az ügy darabra, hogy az a kamara november 30-i előterjesztéséhez tartozik. 37 c) Jenő herceg instrukciói Mercy és Wallis tábornokok számára Jenő herceg a császári fősereggel Temesvárt ostromolta. Ő maga novem­ber 2-ig maradt a táborban. Október végén elrendelte a csapatok visszavonását a téli szállásra. A rendezett széttelepítés véghezvitele érdekében szükséges volt egy valamennyire is funkcionáló úthálózat, melynek helyreállítására Savoyai Jenő már közvetlenül Temesvár bevétele után, 1716. október 16-án megbízást adott Szeged, Arad és Nagyvárad parancsnokainak. 38 Az elvonulás október 26-án kezdődött, a vezérkar Budára igyekezett. 39 35

Next

/
Thumbnails
Contents