Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Kaczián János: Az erdőbirtokosságok iratai a Tolna Megyei Levéltárban / 16–23. o.

zatot, a kétnyolcad kettőt ért stb. Ha több tulajdonosnak volt csak egynyolcad járandósága, akkor összesen egy szavazattal rendelkeztek. Ily módon ha a község erdőbirtokosságának összterülete nem is változott, állandóan változhatott a birtokosok személye és a szavazatok száma is. Mint annyi más levéltári anyag, az erdőbirtokossági irat is megközelíthető statisztikai módszerrel. Ebből a szempontból gazdag forrásról van szó, hiszen a tervek, az elszámolások, a leltárak és kimutatások több évtized erdőgazdálkodásának legfontosabb adatait tartalmazzák. A statisztikai feldolgozás után tág tere van az összehasonlítás útján történő elemzésnek. A részletes kifejtés igénye és a lehetőségek eltúlzása nélkül csak egy érvet említünk meg. A fa, az erdő lassan nő. Az erdőgazdálkodás elmúlt évtizedeinek tapasztalatai, megállapításai érvényes utalások lehetnek az erdő mai állapotára, magyarázhatják a holnap eredményeit és feladatait is. A további feltáró és kutató munkához néhány olyan segédletet készítettünk, ami támpont lehet a feldolgozáshoz: — üzemtervvel rendelkező községi erdőtársulatok jegyzéke; — kimutatás a közgyűlési jegyzőkönyvekről; — lista a szavazásra jogosultak jegyzékeiről; — kigyűjtés a közigazgatási bizottsági véghatározatokról. Iratanyagunk elemző feldolgozása csak elkezdődött. A témával összefüggésben egyelőre arra vállalkozhattunk, hogy a vázolt főbb rendezési elvek és módszerek segítségével áttekintsük a Tolna megyei erdőbirtokosságok történetének jelentősebb állomásait. JEGYZETEK 1 Takács Éva: Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának a történetéhez. (Somogy megye múltjából. 5. kötet. Kaposvár, 1974; majd az erdőgazdálkodásra vonatkozó téma folytatása a 7—10. kötetben, 1976—1979.) Szakács László: Az erdők állami tulajdonba vétele Zala megyében. (Zalai gyűjtemény. 25. kötet. Zalaegerszeg. 1936.) 2 A fáknak és erdőknek neveléséről és megtartásáról való rendelkezés. (Pozsony, 1770.) 3 II. Lipót 1790. évi dekrétuma, 57. cikkely: Az erdők pusztulásának megakadályozásáról. 4 1879:31. te: Erdőtörvény. (1879. évi országgyűlési törvénycikkek. Budapest, 1879.) 5 1908:7. te. és 1908:39. te. (1908. évi országgyűlési törvénycikkek. Budapest, 1909.) 6 A dombóvári kerületben: Csurgó, Gyulajovánca, Kocsola, Szakcs, 'Szigeterdő, Tüskekonda. Az ozorai kerületben: Bedegh, Döbrönte, Pari, Regöly, Tamási, Tengőd, Tótkeszi, Törökkoppány, Vadaskert. 7 Bogyiszló 1929-ig közigazgatásilag Pest megyéhez tartozott, de 1889-ben a minisztérium úgy döntött, hogy a megyehatár pontos kijelöléséig ezt az erdőrészt is Tolna megyéhez csatoltnak kell tekinteni. 8 Székhelye is Somogy megyében volt. Birtokát vásárlással gyarapította. 1928-ban a rend 268 tagja gimnáziumokat, papneveldét és tanítóképzőt tartott fenn. 9 18.076/1951. (VII. 21.) F. M. sz. rendelet. (Magyar Közlöny, 1951/108. szám.) 10 19/1959. (VII. 12.) F. M. sz. rendelet. (Magyar Közlöny, 1959/75. szám.) 11 30/1960. (XII. 19.) F. M. sz. rendelet. (Magyar Közlöny, 1960/113. szám.) 23