Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Kaczián János: Az erdőbirtokosságok iratai a Tolna Megyei Levéltárban / 16–23. o.

hatók belőle a társulat fontosabb adatai, a tárgyalt napirendek és azok rövid tartalma. Az 1880-as években készültek az első olyan üzemtervek, amelyek egységes szakmai szempontok alapján tervezték az erdőművelést; az irtást, a felhasználást, a pótlást és a károk elleni védelmet. Megyénkben ekkor az összes erdőterület 59%-ára volt érvényes az üzemterv-készítési kötelezettség. Ennek 99%-ára el is készültek a hozzáértő erdőtisztek által kidolgozott tervek. A törvényben előírt ötéves határidőre kimunkált programokat esetleg több évtizedre is érvényes rendelkezésként kezelték. Adataik rendkívül fontosak a korabeli helyzet rekonstruálásához. PL: 1. Az erdőbirtok általános leírása: Birtokviszonyok. Jogi viszonyok. Helyrajzi viszonyok. ' Földtani és természeti viszonyok. Fatenyészet. Fahasználat, erdősítés, mellékhasználat, kiszállítás és felhasználás. Fakelendőség és közlekedés. Személyzet. Az erdő korának leírása. 2. Az erdőgazdaság célja és feladata. 3. Üzem- és hozamszabályozás: Tenyésztendő fanemek és az alkalmazandó üzemmód. Felújítási feladatok. A terület gazdasági beosztása. A tervezett állapot feltüntetése. Hozamszabályozás. Általános üzemterv. A következő 10 évre tervezett erdőhasználat és erdősítés. Belső kezelésre vonatkozó intézkedések. 4. Az üzem területének nyilvántartása. Az erdőgazdálkodási szakma szempontjából értékes forrásanyag a jó üzemterv. Első alkalommal olyan kérdésekre is ki kellett térni, amelyek pl. az adott erdőbirtokossági társulat létrejöttének történelmi előzményeire vonatkoztak. Az érintett erdőterületek megnevezése gazdag lelőhelye a földrajzi neveknek. Hasonlóan fontosak a térképek is, amelyek az üzemterv mellékleteként készültek. A gazdálkodás az illetékes erdőrendészeti hatóságok jóváhagyásával folyhatott. Az ún. üzemátvizsgálási munkálatok a rendszeres ellenőrzés dokumentumai, szakszerű és határozott észrevételekkel, kötelező erejű intézkedésekkel. Tolna vármegye területén a szakképesítéshez kötött erdőgazdasági teendőket a Pécsi M. Kir. Állami Erdőhivatal és az annak alárendelt Szekszárdi M. Kir. Járási Erdőgondnokság látta el. Ebből az időből származik az erdőtisztek feladatainak körülírása, egyenruhája, az erdőőrök „esköje" és bizonyítványa. Ezek az intézkedések is az igényes szakmai fejlesztésre utalnak. A dokumentumokból az agrártörténetnek egy fontos területe bontakozik ki és válik megragadhatóvá. A volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdőinek és kopár területeinek gazdasági ügyviteléről szóló helyi szabályzatok többsége a századfordulón készült. A minisztériumi jóváhagyásig gyakran 3—4 évet kellett várni. 1900-ból valók a szavazásra jogosultak első névjegyzékei. A szavazati jog a birtokolt terület arányában változott. Az egynyolcad járandóság egy szava22