Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - Kaczián János: Az erdőbirtokosságok iratai a Tolna Megyei Levéltárban / 16–23. o.

— erdőigazgatósági véghatározat — m. kir. erdőhivatal levelei — járási erdőgondnokság levelei — a helyi erdőbirtokossági társulat levelei. Modellértékű a Bátai Erdőbirtokosság viszonylag teljes anyaga. Itt a nyolcvanévi működést átfogó — 1884—1968 között keletkezett — valamennyi iratot megőriztük. (Ez a községi erdőbirtokosságok anyagának 46%-a.) Az alapdokumentumok felsorolását nem ismételve, a következők teszik teljessé a bátai irategyüttest: kivonat közgyűlési jegyzőkönyvekből meghívó közgyűlésre járási főszolgabíró véghatározata járásbírósági végzés kihágási ügyek jegyzőkönyv pénztárátadásról vagyonértékbecslés haszonbérleti szerződés ajándékozási szerződés adóügyek főkönyv az elnök levelezése iktatókönyv pénztári ellenőrzési napló felosztási napló kifizetési napló változási jegyzék pénztári bizonylatok nem tsz-tagok névjegyzéke szállítási jegyzék kifizetési könyvecske takarékpénztári betétkönyv államadóssági kötvények napló és kimutatás kitermelésről, kiosztásról és állóeszközökről. Tolnában az első alapszabályok 1875-ben készültek. Kiderül belőlük pl., hogy a volt úrbéri telkesek és „kisházasok" mekkora területtel rendelkeztek. Az erdőtulajdon lehetősége — az időközbeni telepítéseket nem számítva — olyan földrajzi adottsága egy településnek, ami nagy különbségeket mutat. Pl. Szálka 264 kh-val rendelkezett, Kisvejke csak 36 holdat mondhatott a magáénak. Az évente irtható területek nagyságát az erdő kora, állapota, sűrűsége és fafajtái alapján eltérő arányban állapították meg. Megyénkben általában 60 évre osztották el a területet és a hatvanad rész volt évente kivágható. Előfordultak azonban 40 és 90 évre osztott területek is, nem mindig az erdő összterületétől és minőségétől, hanem a tagok ellátásához szükséges fa mennyiségétől függően. A faizás jogán túl szabályozták az erdőtisztítás rendjét és módját is. Az elosztást két olyan megbízott végezte, akiket a közgyűlés évente választott. Az alapszabály rendelkezett az erdőpásztor fogadásának feltételeiről és a feladatokról. Lopás és más kár esetére a „kipuhatolt tettes" kártérítési kötelezettségét is szabályozták. Szövegelemzéssel jól feldolgozható forrásanyagnak számítanak a jegyzőkönyvek és a levelek. A jegyzőkönyvek formailag sok hasonlóságot mutatnak a. már nagyobb hagyományokkal rendelkező egyesületek irataihoz. Feldolgoz21