Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - G. Vass István: Az Új Magyar Központi Levéltár gyűjtőköre és iratbeszállítási politikája: jegyzetek a levéltár szervjegyzékének és fondjegyzékének összeállítása közben / 3–15. o.

értékhatár alá a III. kategóriába utalt szerveket, hogy valójában nem soroljuk őket értékhatár alá. — Ebben a vélekedésben van igazság. Az „értékhatár alá" sorolást valóban úgy igyekszünk érvényesíteni, hogy közben figyelemmel kísérhessük mindazt, ami a jogszabályok által körvonalazott illetékességi területünkön történik, s felkészültek legyünk arra, hogy időben reagálhassunk az ott végbemenő folyamatokra. E kérdéssel, a gyakorlati konzekvenciák erőteljesebb érvényesítése érdekében 1988-ban — szakmai vita formájában és egyéb módon is — intenzívebben kívánunk foglalkozni. Nem akarok e vitáknak elébe vágni, de kénytelen vagyok jelezni, hogy a szervek súlyának, jelentőségének állandó változása, a történeti érték körvonalazásának nehézségei a történeti kutatás változó szempontjai és igényei eléggé szkeptikussá tesznek a további, radikálisabb értékhatár alá sorolás lehetőségeit illetően. Mi a biztosíték például arra vonatkozóan, hogy ahogyan most megélénkült az érdeklődés az 50-es évek fegyelmi (!) ügyeinek iratai iránt, ugyanúgy nem keresik-e majd néhány év vagy évtized múlva a történészek a ma favorizált nagyvállalatokkal szemben a kis szervezetek iratait? 5. A célkitűzések, és a ránk bízott jeladatok teljesítésének mércéje: a levéltár iratanyaga Amikor a Magyar Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztálya Űj Magyar Központi Levéltárként 1970 elején önállósult, 5813,07 fm irat tartozott a gyűjteményébe.

21 Az 1970-es években túlnyomórészt a levéltár elhelyezésének megoldatlansága, kisebbrészt egyéb okok miatt lassú ütemben folyt az iratátvétel, pedig az évtized végén már 15 000 fm-re becsülték a szerveknél kint levő — levéltári átvételre érett — történeti értékű iratok mennyiségét. Az 1970-es évek eredménye mégis, hogy az évtized végére elkészült, és 1981-ben megjelent a levéltár első fond- és állag jegy zeke. A jegyzék az 1978. december 31-i (1979. I. 1.) állapotot tükrözi és 6524 fm iratról ad számot. Kilenc év alatt tehát — figyelembe véve természetesen az időközben elvégzett selejtezéseket is — 711 fm-rel, azaz 12%-kal gyarapodott a levéltár gyűjteménye. Az 1970-es évek végén fokozatosan megteremtődtek az iratbegyűjtés feltételei. Igaz, az épületre vonatkozó érvényes kiutalási határozat továbbra sem volt a kezünkben, de ideiglenes jelleggel — főhatóságunk tudtával és beleegyezésével — egyre újabb és újabb területeket „hódítottunk el" a Műszaki Egyetem Kollégiumától. E terjeszkedési módszer természetesen sok gond, kényelmetlenség és szakmai probléma, többletmunka forrásává is vált, de ezek vállalása tette lehetővé, hogy 1979-től 1987. decemberéig mintegy 13 000 fm iratot átvegyünk, s ezáltal kintlevőségünket — becslések szerint — mintegy két-háromezer folyóméterre csökkentsük. Az évi átlagban 1400 métert meghaladó átvételi ütem eredményeként — ismét csak figyelembe véve, hogy az időközben elvégzett rendezések és selejtezések révén csökkent is iratanyagunk — 1979-től 1987. december 31-ig 6524 fm-ről 16 243 fm-re, azaz csaknem 150%kal gyarapodott az általunk őrzött levéltári iratanyag. E nagyarányú és dinamikus gyarapodás elodázhatatlanná tette fond- és állag jegyzékünk újabb kiadását. Ennek előkészítését, pontosítását 1987-ben elvégeztük, s várhatóan 1988 nyarán megjelenik. Fond- és állag jegyzékünk remélhetőleg meggyőzően bizonyítja majd, hogy a gyarapodás nem csak menynyiségi, hanem minőségi szempontból is jelentős volt. 11