Levéltári Szemle, 38. (1988)

Levéltári Szemle, 38. (1988) 2. szám - G. Vass István: Az Új Magyar Központi Levéltár gyűjtőköre és iratbeszállítási politikája: jegyzetek a levéltár szervjegyzékének és fondjegyzékének összeállítása közben / 3–15. o.

Fondfőcsoport I II III összesen XVII. Néphatalmi és különleges feladatokra alakult bizottságok 1 — — 1 XVIII. Az államhatalom felsőbb szervei 3 — — 3 XIX. Az államigazgatás felsőbb szervei 54 8 10 72 XX. A jogszolgáltatás felsőbb szervei 2 — 1 3 XXVI. Intézetek, intézmények 16 103 89 208 XXVII. Testületek 10 2 2 14 XXVIII. Egyesületek 10 17 64 91 XXIX. Vállalatok 47 165 225 437 összesen: 143 295 391 829 (17%) (36%) (47%) (100%) (Megjegyzem, hogy 1982-ben a szerveknek csak 41%-át soroltuk a III. kategóriába, tehát most valamelyest radikálisabban végeztük el ezt a munkát.) Néhány példa a kategorizálás során követett gyakorlatra, illetve az alkalmazott szempontokra: A XIX. fondfőcsoportba tartozó szervek közül csak olyanokat soroltunk II. kategóriába, mint például az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet vagy a Vegyi és Robbanóanyagipari Felügyelet, III. kategóriába pedig olyanokat, mint például az Ipari Formatervezési Tanács, Az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság, vagy a Diplomáciai Testületeket Ellátó Igazgatóság. Nem kis gondot jelentett a XXVI. fondfőcsoportba tartozó intézetek, intézmények kategorizálása. Ezt az egészségügyi szervek példáján szeretném illusztrálni: I. kategóriába soroltuk többek között az Országos Közegészségügyi Intézetet, a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézetét, az Országos Egészségnevelési Intézetet stb., II. kategóriába soroltuk az Országos Mentőszolgálatot, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetét (és több más módszertani intézetet), az Egészségügyi Szervezési, Tervezési és Információs Központot stb. Végül III. kategóriába soroltuk az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézettől a Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézeten át az Országos Kardiológiai Intézettel bezárólag lényegében az összes közvetlen egészségügyi ellátást, gyógyítást végző intézményt. Nem akarván túlságosan szaporítani a szót, csak az egyesületek és a vállalatok területéről hozok még néhány példát: I. kategóriába került a Magyar Újságírók Szövetsége, a Magyar írók Szövetsége, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, de III. kategóriába került az utóbbi szövetség által összefogott valamennyi további társulat és egyesület, vagy a Magyar Numizmatikai Társulat stb. A vállalatok közül I. kategóriás a Dunai Vasmű (és általában a többi „vállalatóriás"), továbbá a Magyar Villamos Művek Tröszt (és általában minden tröszt), de II. kategóriás a tröszt alá tartozó Erőmű- és Hálózattervező Vállalat, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat, és a hőerőmű vállalatok, és III. kategóriás az ugyancsak a tröszt alá tartozó Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat. A kategóriába sorolás elveiről elmondottak és a felsorolt példák valószínűleg sokakban keltik azt az érzést, hogy az UMKL-ben jelenleg úgy soroljuk 10